Hajrá, Diósgyőr - egy filmes korrajz 1997-ből

Már hetekkel ezelőtt történt, hogy ráakadtam egy régi videókazettán a számomra mindig nagyon kedves "Hajrá, Diósgyőr" című egykori dokumentumfilmre, vagy nevezhetjük inkább szocio-riportnak. Akkor digitalizáltam, és négy részben (az egész kábé fél óra) feltettem a Youtube-ra. Azzal a szándékkal, hogy majd, amikor idő és alkalom nyílik rá, itt poszt élhessen belőle. Pusztán csak a nosztalgia kedvéért: lám, alig tíz évet kell visszamenni az időben, hogy olyan DVTK-t (DFC-t) találjon az ember a klubtörténetben, amelyért rajongott a jónép - és, ugyebár, akkor sem volt fenékig tejfel a miskolci élet, a (rákövetkező bajnokságban) sokáig a tabella első-második helyén "vergődő" csapat edzőjét kórusban anyázta olykor félstadionnyi drukkerhad... Pedig ha ma lenne.

Szóval a Kende Tamás és Juhász-Léhi István készítette képes korrajzról van szó, sokan láthatták anno, a Magyar Televízióban adták, ugyanakkor tény, lassan felnő egy generáció, amely 1997-98 tájára nem is nagyon emlékezhet, legfeljebb mesékből következtethet (azokra meg, lehet, nem kíváncsi).
Talán árulkodó is, milyen, hm, szofisztikált reakciók kísérték azt, amikor kábé másfél hónapja a Youtube-os linkeket - véletlenül ráakadva - bizonyos Captain nevű szurkolótársunk jó szívvel beajánlotta (köszi!) a hivatalos klubhonlap egyik aktuális hírének kommentjei között. Ilyen válaszok jöttek rá azok közül, akik mindjárt rá is kattantak:

Volt pofád ezt a szar lejárató filmet ide belinkelni? Gratulálok!

A mikrofonos embert hogy hívják?

Ez elég gáz film, de ennek ellenére érdekes is.

Ez nem lejárató film, hanem tény. Mégis mi az ami nem igaz belőle?

Hol írtam, hogy hazudnak benne? Mutasd meg! Ez egy lejárató film.

Te még nagyon fiatal lehetsz! A filmekről meg fogalmad sincs! Ez nem lejárató film!!! De lehet, hogy a valóságról és még a csapatodról és a szurkolótáboráról sincs halvány gőzöd se. Egyébként hol élsz? És hány éves vagy?

Én 67 éves vagyok, van három diplomám és az ötvenes években az ifiben fociztam. Jelenleg 50 km-re lakom Diósgyőrtől és ha tehetem bizony még most is eljárok meccsre. Ja és kb. a Bulgárföldtől 600-800 méterre nőttem fel, a Kiliánban érettségiztem. Még egyszer leírom, hogy a film nem lejárató!

Juj nagypapi! Én kérek elnézést!!! muhahahahaaaaa :o)

Mit érzel lejáratásnak ebben a filmben?Ez volt a helyzet 97-ben.Ha jártál volna 97-ben meccsekre akkor tudnád, hogy ez valós kép volt. Nem lejáratás ez.

Az a baj ezzel a filmmel hogy börtön tölteléket, agyilag visszamaradottat és olyan öregeket kérdeznek meg - mellesleg a Majális parkban május elsején -, akik össze-vissza beszélnek minden hülyeséget! Na de engedek a tömeg nyomásának. Nem lejárató ez a film, hanem egyszerűen szar és szánalmas!

Szerintem te beteg vagy és méltatlan arra, hogy ennek a klubnak szurkolj, Ennyi erővel téged is megkérdezhettek volna abban a filmben, nem lógtál volna ki. És valóban okosabb vagyok mint te.

Ilyen emberek jártak a 90-es évek elején,közepén meccsre. Akiket látsz azok a tipikus szakmunkások. Mára azért megváltozott a meccsre járók képzettségi szintje. Sokkal több érettségizett és diplomás jár ki %-osan mint mondjuk 10-15 éve.

(Az eredeti hozzászólásokat kismértékben korrigáltam helyesírásilag. És volt olyan trágár beírás is, amit már eredeti helyéről is kimoderáltak.)


Akárhogy is, akkor is, ma is szeretem ezt a filmet. Már csak azért is, mert az egyik leghűségesebb innen elszármazott diósgyőri szimpatizáns beszél benne, a nagyszerű irodalmár, Keresztury Tibor, aki jószerével minden könyvében talál rá módot, hogy Miskolc és a DVTK iránti érzelmeit a széles olvasóközönség elé tárja.

Akinek hát van kedve, nézze. Most úgysincs meccs egy darabig.
Hiszen emberünk itt is ilyeneket mond:
"Ebben a szánalmas magyar futballbizniszben Diósgyőr számomra (...) metafóraként érdekes, a megtört, ám időről időre feltámadó önérzetet, azt jelenti, hogy lehessen tartozni valahová, hogy ezen a szomorú, durva vidéken, ahol a stadiont kivéve a fű is ritkábban terem, legyen egy csapat legalább (...)."