2010. október 15., péntek

Nem helyzetből lett a gól (DVTK - Vác 3-1)

Kinn voltam szombaton a meccsen, aludtam rá, megnéztem a tv-ben, aludtam rá, most pedig megírom, amit láttam.

Nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy különösképpen nem tetszett. Azaz, ha pontos akarok lenni, akkor a váciak egyenlítése és a vezetésünk újbóli megszerzése közti időszak volt igazán gyenge.

Alapvetően a szokásos pontatlanság volt a zavaró, ami alatt nem feltétlenül azt kell érteni, hogy az ellenfélnek megy a passz, hanem azt, hogy a hát mögé érkező labda miatt megtörik a lendület, külön energia kell az elpattanó labda összeszedésére és a többi. Ami viszont ennek a meccsnek a sajátossága volt, az a rengeteg felpattanó és szabad labda, amiért ment a harc. Ennek örültem, mert ez is rendesen fárasztja az ellenfelet, igaz elég csapkodó lett miatta a játék.

Érdekes volt, hogy Lippai Ákos hiányát simán átvészelte a csapat, persze ehhez kellett George Menougong, Roszel Róbert és Dobos Attila jó játéka is. Szóval a fél támadószekció, akik közül Roszelt talán még nem is láttam ennél jobban játszani, arra pedig nem is emlékszem, mikor volt olyan, hogy 3 támadó is a legjobbak közt volt.

A simán talán kicsit túlzás, mert a Lippai helyett kezdőbe kerülő Granát nem sokat nyújtott. Hogy ez Budovinszky bombája miatt volt vagy azért, mert neki előrébb van helye, azt szerintem senki nem tudja. Talán ki sem derül, mert meglepődnék, ha Benczés Miki tovább erőltetné Granátot a középpályán.

A korábbi meccseken is lehetett látni, hogy Budovinszky időnként megnyújtja a labdát, de most Lippai távollétében még inkább szükség volt erre.

A meccs pozitív oldalához tartozik, hogy visszatért Hollósy András, így végre nem egy botcsinálta szpíkert hallhattunk. Milyen érdekes az ember, amikor hétről hétre szerepelt, akkor Veres Laci árnyékában nem sok jót hallottam róla, viszont ahogy kihagyott néhány meccset és hallhattuk az alternatíváját, rögtön isten lett.

A negatívhoz pedig a játékvezető. Tulajdonképpen mérkőzést befolyásoló hibát nem vétett nagyot nem bakizott, de sokat elmond a teljesítményéről, hogy egy semmi bedobás eltévesztése után telt be a pohár a közönségnél és kezdte el kórusban szidni.

Majdnem elfelejtettem, pedig erre utal a cím is: érdekes volt, hogy a Vác egyenlítő góljának semmi előzménye nem volt, sőt a DVTK éppen pillanatokkal korábban szerezte meg a vezetést és ugyanúgy, a DVTK második találata előtt a Vácnak akadt néhány helyzetecskéje. Úgy tűnt ezen a meccsen, hogy akinek éppen nincs helyzete, annak van nagyobb esélye gólt lőni.

Játékosonkénti értékelés


Ivan Radoš: A gól nem az ő lelkén szárad, a többi védés inkább rutinmunkának bizonyult.

Savo Raković: Korán megsérült, ismét le kellett cserélni.
Igor Gal: Legközelebb már tényleg külön figyelni fogok rá, mert most csak úgy érzem, hogy ő az, aki Budovinszky mögött biztosít, ezért nem annyira látványos a játéka.
Budovinszky Krisztián: Magabiztosan takarított hátul és a támadásokból is bőven kivette a szerepént. A legnagyobb hibát a kapott gól előtt követte el, mert az ő feje fölött szállt el a labda, viszont gólpasszával kijavította ezt a másik kapu előtt. És hiba lenne elvenni tőle a második félidei nagy mentését is.
Gohér Gergő: Szögletek, szabadrúgások futószalagon és az egyikből gól is lett. Védekezésben én nem láttam azt, amit mástól hallottam, miszerint a Vác rendszerint a bal oldalunkon jött előre.

Dobos Attila: Erről a meccsről nem a gólja jut elsőnek eszembe, hanem az a jelenet, amikor a felezővonal környékén elindult előre és csak szabálytalanul tudták megállítani. Ilyen egyszerű a foci, nem kell semmi extra, csak menni kell előre a labdával és nem az első szélfúvásra elesni, hanem a végsőkig kitartani. Persze játszott is, a helyzetét rendkívül magabiztosan használta ki és említést érdemel még egy bal oldali elfutása, ami után a beadás már nem volt annyira tökéletes, sajnos abból nem lett több. Ilyen játékkal kell átvenni a csapatkapitányi karszalagot.
Illés Richárd: Az első félidőben kiderült, Abdouraman még jobb játékos nála, de ahogy a csapat újra megszerezte a vezetést úgy vált biztosabbá az ő játéka is. A rutint csak a pályán tudja megszerezni, a kispadon nem.
Granát Balázs: Ahogy fentebb írtam, vagy lövés utáni szédülés vagy a posztja miatt, de nagyon nem az ő meccse volt. Meglepődtem volna, ha kijön a második félidőre is.
Halgas Tibor: Nem hagyott mély nyomokat bennem a játéka sem pozitív sem negatív értelemben.

George Menougong: Szinte minden labdát megtartott, ahogy elmondta, elsődleges feladata a volt, hogy teret nyisson a többieknek. Ezzel gyakorlatilag lekötötte az ellenfél védelmét, biztosan ennek is szerepe volt abban, hogy a többi támadó is jó volt.
Roszel Róbert: Ugyan gólt nem szerzett, de adott két gólpasszt, az már nem rossz teljesítmény. Ezen kívül is voltak szép beindulásai és passzai, csak így tovább!

Horváth Gábor: Nagyon sajnálom, hogy nem fér be a kezdőcsapatba, mert ott a helye, ugyanakkor megnyugtató, hogy szükség esetén van kit behozni. Magabiztosan értékesített a kihagyhatatlant, de emellett is jól szállt be a játékba.
Zsivoczky Norbert: Elsőre azt hittem, a Granát-Zsivoczky csere miatt javult fel a DVTK a második félidőben, de nem. Érthető, miért kellett ranáttal kísérletezni a kezdőcsapatban.
Faggyas Milán: Beállt és nem sokkal később lőtt egy szép gólt. Nem vagyok telhetetlen, de azért jó lenne, ha egyszerűbben is meg tudná oldani, mert nem minden védő mellett lehet ennyit húzogatni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése