Honvéd - DVTK videó (2011-2012, 13. forduló)

További videók a 2011-2012-es bajnokságból

 

1909 (Honvéd - DVTK 2009-2010)

Nem voltam a Honvéd - DVTK meccsen, de Gyuritól megkaptam a mérkőzés műsorfüzetét. Köszi!


Nyolc B5-ös méretű oldal, a kiállítása szép, a tartalma viszont felejtős. Számomra annyi maradt meg, hogy a Honvédnek 32 tagú a kerete.

Az összes oldal itt nézhető meg.

Tovább tart a tavaszi Pest-fóbia (Honvéd - DVTK 4-2)

Ismét Kardosig írását olvashatjátok a DVTK budapesti meccséről.

---

Kellemes idő és kb. 600 néző fogadta a csapatokat a Bozsik -stadionban. A vendégoldalon hatvanan figyeltük a kivonuló játékosokat. Az ultrák csak egy picit késtek, de az ezen a meccsen soknak számított, mert már 2-1 volt az eredményjelzőn, amikor megérkeztek. (Így összesen 120 -150-en lehettünk.)

Malinauskas és Gal (Fotó: BOON)

Tavasszal kétszer már játszottunk a fővárosban. Először a Megyerin támasztottuk fel a romokban lévő lilákat (Újpest- DVTK 4-1), majd a Fáy utcában biztosítottuk be az angyalföldiek bentmaradását (Vasas-DVTK 1-0).

Tóth Laci az előzetesen megadott kezdőhöz képest nem változtatott. Egy 4-4-2-es formációban küldte pályára a fiúkat. Nálam egy kicsit meglepetés volt Dobos bekerülése. Vele a szándék gondolom nem a gyors szélső elfutás, sokkal inkább a kombinatívabb, pontosabb támadásvezetés volt.

Sajnos korán hátrányba kerültünk. Abraham a leshatáron - vagy azon túl - kapott egy labdát, amit könyörtelenül bevágott.

Lassan, enerváltan játszottunk, míg a Honvéd pörgött és teljesen más ritmusban focizott. Ennek ellenére Bajzát első DVTK-s góljával kiegyenlítettünk. Szinte a középkezdésből azonban újra vezetést szerzett a Kispest. Abraham megint elment a jobb oldalon, beadására Bajner érkezett és csukafejesét Gal (és Malina is) csak nézte. Ebben az időben szélsőiket a szélsőhátvédeink nem tudták tartani, de középen sem álltunk a helyzet magaslatán. Gondolom ezt látva küldte el melegíteni Tóth Takit és Sadjot.

Supic megsérült ugyan, de lehet, hogy 2-0-ás vezetésünknél nem kér cserét. Így 1-4-nél azonban tuti hatványozottabban fájt a sérülés. Bognár nem tudta tartani Diegot, akit csak szabálytalanul tudott szerelni - a 16-oson kívül. Kassait ez nem zavarta és mert a honvédos majdnem a 11-es pontig beesett, lelkiismeretfurdalás nélkül adta meg a büntetőt, amit Malinának esélye sem volt védeni. Itt már látszott, hogy ma nem szerezzük meg az 5. győzelmünket a bajnokságban, egy döntetlenben azonban még lehetett reménykedni. Persze csak addig, amíg a mezőny legalacsonyabb tagja gólt nem fejelt egy szöglet után. Érthetetlen, hogy Diegora miért nem figyelt senki.

Ezután csak az volt a kérdés, hogy mennyire omlunk össze és mennyit kapunk. Hát egyáltalán nem omlottunk és egyet sem kaptunk. Sőt Bajzát még szépített is, megszerezve a 2. DVTK-s gólját, az NB I-ben pedig a 98.-at. (Reméljük nálunk lesz százados.) A gólparádénak itt vége is szakadt.

A szünetben együtt köszönthettük a hangosbeszélővel a válogatott hazalátogató, egykori kispesti csatárcsillagát, Torghellét. Vicces volt, ahogy skandálta neki a "tömeg", hogy S-a-ny-i, S-a-ny-i.

Valamint Feledi Laci intézett egy hosszabb monológot a kerítésről, azokhoz akik a hivatalos oldal fórumon betámadták a személyét. Persze az "elkövetők" vagy nem voltak ott, vagy szemtől szembe már nem kívánták vállalni a véleményüket.

A szünet után már kevesebb volt a helyzet, azonban még akkor is több volt a Honvédnak. Így teljesen megérdemelt hazai siker született.

Lippainak volt egy lövése ami a kapufa belső éléről úgy pattant, hogy egy védő még ki tudta kanalazni azt a mezőnybe. Mivel a vendégből ezt elég jól lehetett látni, teljes terjedelmével nem volt bent a labda. Azért hozzáteszem, hogy Kassai igazán megadhatta volna, mert egyrészt egy nagyon szép támadás végén született, másrészt tévedett már annyit a kárunkra, hogy ez már nem rontott volna a teljesítményén. A világbajnokságra készülő játékvezető ténykedéséről az egyik szurkolótársunk fogalmazott meg summás véleményt: "Ha Dél-Afrikában is így fog vezetni, akkor ott megeszik a kannibálok!"

Játékosonkénti értékelés

Mindaugas Malinauskas: Az első négy kaput eltaláló lövésből gól lett. Bár nem tehetett a gólokról, nem lehetett könnyű ezt feldolgozni. Volt azért egy-egy nagyobb bravúrja is és magabiztosan húzta le a beíveléseket. Most lábbal is jó volt, mind a kirúgásokat, mind a hazaadásokat próbálta emberhez rúgni, jól megjátszani.

Bognár Zsolt: Nem bírt Diegóval: sem megelőzni, sem lefutni nem tudta. Összehozott egy 11-est, ami lehet csak szabadrúgás volt. Cseréje előtt jelezte, hogy meghúzódott, de ha nem, akkor is indokolt volt a cseréje.
Igor Gal: Bajner mellőle fejelt gólt. Csakúgy mint védőtársai ő is rendkívül indiszponáltan játszott. Volt egy gólt érdemlő fejese, amit bravúrral védett Németh G.
Vlado Jeknic: Miért érez késztetést az állandó cselezésre? (Főleg így, hogy nem tud.) Gyakran kerültünk emiatt meleg szituációba. Csinál egy jó szerelést, ami miatt csettint az ember, majd rögtön próbál egy cselt - és eladja a labdát.
Dejan Vukadinovic: Balhátvédként kezdte: onnan kaptuk az első két gólt... Abrahammal nem bírt, az eddigi leggyengébb produkciója volt Diósgyőr-mezben. Bognár lecserélése után jobbhátvédet játszott, azt már kevesebb hibaszázalékkal. (Vagy csak azért tűnt jobbnak, mert akkor a pálya túlsó végén már nem volt annyira szem előtt.)

Dobos Attila: A meccs előtt a leggyengébb láncszemnek gondoltam. De erre alaposan rácáfolt, talán a legjobb teljesítményt nyújtotta a csapatban. Mondjuk ez nem azt jelenti, hogy fenomenálisan játszott, inkább azt, hogy a többiek nagyon gyengén, ő pedig hozta azt ami alapvetően elvárható. Vállalkozott cselekre és pontosan passzolt.
Zoran Supic: Korán le kellett cserélni. Már a csere előtt percekkel jelezte, hogy meghúzódott. Amikor látszott, hogy Vuka nem bír az emberével kihúzódott oda segíteni. Először azt gondoltam, hogy át is veszi Vuka helyét, de jött Sadjo és megoldódott a balhátvéd kérdés.
Búrány Zoltán: Tette a dolgát, ahogy szokta. Egy nagy hibája azonban megmaradt bennem, amikor még az első félidőben gyakorlatilag a félpályától végig követte a Honvéd támadóját, - aki lövéssel fejezte be a támadást - és meg sem próbálta szerelni. Valahogy úgy éreztem, hogy Takival jobban összhangban voltak, mint Zorannal.
Lippai Ákos: Sajnos nem tudta megismételni a Pápa elleni játékát. Rengeteg eladott labda, rossz passz és bosszantó hiba jellemezte. Ő határozza meg a csapat játékát. Ha neki nem megy, akkor sajnos nem megy a csapatnak. És mostanában többször nem megy neki...

Balajti Ádám: Volt egy helyzete, ahol a védővel ütközött és sárgát kapott érte. Messziről nem lehetett megítélni mi történt, de ha nem volt 11-es, a sárga akkor is túlzás volt szerintem, mert kontakt mindenképpen volt. Nem érvényesült most a gyorsasága és a cselei sem jöttek be. A Hali ellen nem játszhat. (De lehet,hogy a Szpari és a Paks ellen sem.)
Bajzát Péter: Végre megtört a jég! Egy ilyen Bajzátra lett volna már régóta szükségünk. Bár nem sok mindent csinált a meccsen, de szerzett két gólt, ami egy csatártól elég is. Ráadásul beváltotta Norbi meccs előtti reményeit.

Takács Péter: Ismét volt egy jó szabadrúgása, de Németh védte. Kicsit több vagányság és vállalkozókedv hiányzik belőle. A tudása megvan. Nem gondolnám, hogy a fradista Tóth Bence jobb lenne nála, mégis az ő bombagóljait ismétlik a tévében. Vele stabilabb lett a középpálya.
Sadjo Haman: Balhátvédként volt egy pár ígéretes felfutása és stabilabb lett a baloldalunk. De ami sajnos őt jellemzi, a szertelenség és a taktikai fegyelmezetlenség, azért néha most is kiütközött.
Rohan Ricketts: Közkívánatra bekerült a csapatba. Mindenki tőle várta a csodát. Lehet, hogy régen jó focista volt, de azt ezen a napon nem tudta bizonyítani. Baloldali középpályást játszott, így Lippai behúzódott középre. Lendületesen szállt be, mutatta magát, kérte a labdát. Megjátszani azonban nem tudtuk, de ha mégis, akkor ő nem tudott vele mit kezdeni. Egy az egyben nem tudta megverni a honvédos Takács Ákost. Volt egy labdavesztése,amiből majdnem gólt kapott a csapat. Jó PR, kevés teljesítmény. Azért tegyük hozzá, egy kétgólos hátrányban lévő, kicsit enervált csapatba szállt be. Egy "játszó" csapatban (Vidi, Újpest) biztos jobban érvényesülne a stílusa.

Honvéd - DVTK videók (2009-2010, 23. forduló)

Tóth László értékelése

Massimo Morales nyilatkozata

Honvéd - DVTK előtt

Szeretném azt hinni, egy újabb hatpontos meccs jön ma, tehát van esélyünk befogni a Honvédot. De ha nem hatpontos, akkor is égetően kell a három pont, mert ha benn akarunk maradni, akkor meg kell lovagolni az első mérkőzés sikerét.

Azt hiszem, a Pápa elleni mérkőzés fog folytatódni, ahol ugyan sajnos nem 3-0-ás vezetéssel lépünk pályára, de várhatóan a Honvédé lesz a kezdeményezés, a DVTK pedig próbálja kihasználni a lehetőségeket.

Ismét ott lesz a kezdőcsapatban Bajzát, ideje lenne már, ha végre bemutatkozna. Rajta kívül még a védelemben bízom, a Pápa ellen bebizonyították, képesek gól nélkül lehozni a meccset, ezzel most is elégedett lennék. Egy szabadrúgás-gól, egy Balajti-kiugrás utáni találat azért még örömmel töltene el, de a lényeg mindettől függetlenül a győzelem, mégha 5-4-re nyerünk és mind az öt gólunk öngól is.

DVTK - Honvéd videók (2009-2010, 8. forduló)

Egy videóval kezdünk, majd lesz több is, remélhetőleg.

Összefoglaló a Miskolci Tv-ben Sisa Tibor és Aczél Zoltán nyilatkozatával

Gyenge játék, vereség (DVTK - Honvéd 1-2)

A Vasas és a Pápa elleni mérkőzés után ismét egy igencsak gyenge csapat ellen kapott ki a DVTK. Egyre forróbb a pite, mert a szezon előtt vetélytársnak tartott csapatok sorra gyűjtik a pontokat, többek közt ellenünk is.

Ez kevés volt (Fotó: Csontfej)

A szokásos menetrendet tartva a kezdőcsapatról írok először. Ivancsics mégis játszhatot, ahogy a logika diktálta, csak akkor nem értem, mi volt az a nyilatkozat a korábbi Gólörömben, de ez legyen az én bajom. Balajti nem tudott kezdeni, helyette jött Szabó Viktor.

Kovács Z.
Lakatos, Milicic, Horváth G., Gohér
Huszák, Takács P., Búrány, Lipusz
Szabó V., Ivancsics

A meccs előtt azt írtam, döntő lesz, ki szerzi az első gólt, azt azonban nem hittem, hogy ez a gól már a 8. percben megszületik. Hrepkának nagy szerencséje volt, hogy pont kapáslövésre esett elé az egy fejen megpattanó labda, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy előtte majdnem féltucatszor szabadított fel úgy a DVTK védelme, hogy a Honvéd azonnal folytathatta a támadást. Ezután a DVTK lépéskényszerbe került, a Honvéd rettentően visszaállt védekezni, a középpályáját gyakorlatilag megszüntette, helyette két sorban védekezett, a támadókat pedig hosszan próbálta kiugratni.

Ezzel nem tudott mit kezdeni a DVTK, a középpályán egész egyszerűen nem sikerült labdát szerezni, miközben a vendégek kiugrásai állandó (gól)veszélyt jelentettek. Lipusz dicséretes módon fent játszott, de így mögötte volt tér a futásra. Ezen kívül nehézséget okozott, hogy Takács és Búrány alacsonynak bizonyult a középpálya közepén, amit még az első félidő közepe előtt egy Huszák-Takács cserével orvosolt Aczél.

A másik nagy probléma a passzok pontossága volt, azazhogy hiába próbálkoztak a játékosok összjátékkal, a labda rövid úton a vendégeké lett. Nem tudom emiatt-e, de rengeteg volt az ívelés, a második félidőben már Kovács is Szabó fejére lőtte a labdát. És Szabó még le is fejelte a labdák jó részét, de arra vagy nem érkezett senki, vagy nem tudott mit kezdeni, mert a fejes nem a 16-oson belül, hanem a félpálya közepén történt.

Az első félidőben volt rögtön a gól után Ivancsicsnak egy rosszul eltalált lövése és Szabó Viktornak egy fejese, de a másik kanyarból nekem mégis, ha nem is a legnagyobb, de a legbiztatóbb helyzeteknek a félidő végi tömegjeleneteket láttam. Akkor sikerült teljesen beszorítani a Honvédot és innentől kezdve csak az volt a kérdés, egy ilyen szituációban mikor pattan egy diósgyőri elé a labda, mikor kap bele kézzel egy vendégjátékos, vagy mikor vágódik egy felszabadítás a saját kapuba. Hát, nem ezen az estén.

Ahogy telt a második félidő – és nőtt egyről kettőre a hátrány – úgy lett egyre támadóbb a DVTK. Balajti és Nagy Robi bállítása is a támadásokat szolgálta (zárójelben: megint nem volt három olyan ember a padon, aki beállhatott volna, Pápán kettő, Mándokon egy cserére futotta), - főleg úgy, hogy Takács és Búrány ment le -, de Lakatos is egyre többet jött előre. Viszont maradt az ívelgetés, ami nagyon nem jött be, hiába támadtunk, sok veszélyt nem jelentettünk a Honvéd kapujára. Ivancsicsnak volt egy labdaszerzés utáni kapu mellé tartó lövése – de legalább lőtt! -, valamint egy szöglet után célozta meg a kaput, amit Tóth Iván nagy reflexmozdulattal védett lábbal. Érdekes módon, a partjelző nem intett lest, pedig Szabó Viktor pont a kapus előtt ugrotta át a labdát.

Egyedül a legvégén, amikor már Milicic is elöl volt, éreztem azt, hogy van értelme ívelgetni, végül mégsem ebből esett a gól. Huszák végre pontosan készítette le a labdát, Balajti jó szokása szerint több védő közt is meg tudta tartani és... Itt érdemes megállni, mert ahogy kapu felé fordult, a kapu mögül tisztán látszott, ott a rövid sarok, egyedüli kérdés egy vérbeli támadónak, hogy az alsó vagy a fölső sarkot válassza, esetleg a hosszúval próbálkozzon. Erre Balajti, aki tényleg tipikus góllövő lepasszolta a labdát a tisztán érkező Milicicnek. Nagyon nagyot nőtt a szememben ezzel!

Pápán nagyon csalódott voltam, hogy a gólunk után már középkezdésre sem volt idő, mert ott sorra jöttek a gólhelyzetek, még kétgólos hátrányban is valós esély volt az egyenlítésre. A Honvéd ellen viszont annyival gyengébben játszottunk, hogy nem csak én, de a közönség összességében sem tombolt, hogy van még fél, egy perc, meg kell próbálni a lehetetlent, lőni még egy gólt.

Olyan sok hibával és rossz felfogásban – gondolok itt az ívelgetésre – játszott a csapat, hogy a labda utáni rohangálásban fáradtak el, nem a támadásban. Gólhelyzet alig volt, szerintem ebben a szezonban most játszott a legrosszabbul a Diósgyőr, a Honvéd pedig jobb a Vasasnál, de talán még a Pápánál is. (Csillag kisbetű: ha megszerzi a meccs elején a vezetést, egészen másként alakulhatott volna minden, ha nem kapjuk a 8. percben a gólt, de ez egy másik történet.)

Nem mondom, hogy a két edző közti különbség döntött, de Sisát megmentették a játékosai, Aczélt pedig nagyon nehéz helyzetbe hozták.

Zsinórban három vereség, közte kettő itthon semmissé tette a Debrecen és a Kecskemét elleni bravúrt, lehet tovább tekerni, nehogy nagyon leszakadjunk a mezőnytől. Azzal nem kell foglalkozni, hogy hol a vonal, azt csak a 30. forduló után húzzák meg, addig csak a pontokat kell gyűjteni!

Játékosonkénti értékelés

Kovács Zoltán: Most már biztos vagyok benne, nem ő fogja pótolni Kötelest. A gólvonalon még elmegy, a tizit majdnem megfogta, ami a végeredményt tekintve sajnos ugyanannyit ért, mintha a másik sarokra dőlt volna el. Az első félidő végén a sorfalon megpattanó labdát kapufára ütötte, de az első gól előtti lövés védéséhez bravúrra lett volna szükség, de nem védte. Viszont ha ki kell mozdulni a kapuból, már bajban van, most ugyan megúszta, mert a Honvéd játékosai vagy belé, vagy mellé rúgták a labdát.

Lakatos Béla: A második félidőben aktívan jött előre, adta be a labdákat, sajnos eredmény nélkül. Védekezésben emlékeim szerint nagyot nem hibázott, de nagy mentése sem ugrik be. (A fórumokon viszont szidják rendesen.)
Boris Milicic: Védő és támadó írhatná a névjegyére, sajnos a végé mindig előre kell jönnie a hátrány miatt. Az ő lábán esett át a Honvéd játékosa, de Gohér miatt került ilyen helyzetbe. FRISSÍTVE: Az összefoglalóban látszik, hogy Horváth Gábor szabálytalankodott, de ez Gohér szerepén akkor sem változtat.
Horváth Gábor: A Honvéd taktikája miatt végig bajban volt, mert nem egy futóbajnok, más típusú támadást pedig nem nagyon vezetettek a vendégek. Nagyon fog hiányozni Szombathelyen!
Gohér Gergő: Találjon már ki Aczél valamit, hogy elkerülhessen a balhátvéd posztjáról! (Mondjuk pont most, Horváth 5. sárga lapja után nem lesz lehetőség variálni.) Az elmúlt másfél évben, amióta itt van, számtalan gólt kaptunk róla, mind egyformát. Ha én rávezetném a labdát, csak az alapvonal és a Gohér közé vinném, ott nagyon sokszor verték már meg. Támadásban próbálkozott egy távoli lövés, ami elment a kapuig. De legalább lőtt. Ha a középpályán játszana, még több lövőhelyzete lenne.

Huszák Tamás: Csalódás. A gólunk előtt szép passzt adott, de amúgy eltűnt a mezőnyben. Vártam, hogy egyszer távolról, nem is igazi lövőhelyzetből ráhúzza, de inkább nyomta be a labdát a tömegbe.
Takács Péter: Nagyon nem jött be neki ez a válogatott felkészülés. Sem Pápán, sem most szombaton nem játszott jól, teljesen jogos volt a cseréje. Középen nem tudta megállítani a Honvéd támadásait, a jobb szélen pedig nem érezte jól magát. Sok sikert Egyiptomban!
Búrány Zoltán: Ő sem játszott sokkal jobban mint a nagy átlag, de a cseréje mégis meglepett.
Lipusz Norbert: Az első félidőben jobban játszott, akkor volt több beadása is, sajnos igazi helyzet egyikből sem alakult ki. A lövéseit nagyon hiányolom, hogy a gólokról ne is beszéljek.

Szabó Viktor: Végre végigjátszott egy meccset, de nem kiugratni kell, mert nem a gyorsulás az erénye, viszont ha jön a fejére a 16-osnon belül a labda… Nem jött. Amit viszont ráívelgettek, azt többnyire elfejelgette, más kérdés, hogy sokra nem mentünk vele. A védőjét talán nem véletlenül cserélték le róla.
Ivancsics Gellért: Neki volt a legtöbb helyzete, mégsem mondanám, hogy tetszett a játéka. Nem volt igazi társa Szabó Viktornak és az összjátékban sem tudott részt venni. Búrány helyett talán őt hoztam volna le, de ahogy Pápán, a Honvéd ellen is lőhetett volna a semmiből egy gólt.

Balajti Ádám: Többször próbált húzogatni, de a tömörülő Honvéd játékosok közt hiába rázott le egy-két játékost, mindig marad még, a gól előtti szituációt kivéve. Pályára lépése ezzel együtt életet hozott a csapat játékába, végre egy olyan ember, aki pontosan passzolt. A gólunk előtt olyan gólpasszt adott, mintha nem 18, hanem 36 éves lenne. Talán ezt az egyetlen momentumot érdemes megjegyezni ebből a meccsből. Neki is sok sikert Egyiptomban!
Nagy Róbert: Ismét nem tudott hozzátenni a játékhoz, mert a Honvédnak eszébe sem jutott előrébb jönni, így nem volt tere futni. Ezen kívül ahogy Lakatos jött előre, nagyon beszorult közé és a leshatár közé.

DVTK - Honvéd előtt

A Vasas és a Pápa elleni vereség miatt egyre komolyabb meccsek jönnek, a Honvéd, Haladás és a Zalaegerszeg ellen pontokat kell szerezni.

A névsor alapján a Honvéd tűnik a legegyszerűbbnek, de nem könnyűnek. Ők is pontszerzési kényszerben vannak, de ez legyen az ő bajuk.

A miénk az, hogy a nyári bizonytalanság, sérülések és az U20-as válogatott miatt igencsak szűk a keret. Ahogy olvasom a BOON-on és a hivatalos honlapon, van némi remény a bővítésre (Besarion, Vukadinovic, Jeknic(?), Apostu - a volt nyíregyházi?), de az még odébb van. Lippait eltiltották a hülyesége miatt két meccsre, így ő sem játszhat. És akkor még ott van Ivancsics esete, akit ugyan megvett a DVTK a Honvédtól, de egy korábbi Gólörömben azt nyilatkozta, a megállapodás szerint a Honvéd ellen nem léphet pályára (meddig? soha? és mi van akkor, ha mégis játszik? a Honvéd nem büntetheti, nem az ő játékosa...)

A kezdőcsapatot én így állítanám fel. 4-3-3, ami vedekezésben 4-5-1:

Kovács Z.
Lakatos, Horváth G., Milicic, Gohér
Takács P., Huszák, Búrány,
Nagy R., Szabó V., Lipusz

Balajti nagyon hiányzik majd, de a sérülése miat szerintem úgysem bír végig egy meccset és akkor inkább a végén álljon be, amikor a védők már fáradtabbak, van ne is álljon be, ha 3-0-ra vezetünk. Ráadásul a válogatottnál volt, ahol minden bizonnyal nem a Honvéd elleni meccsre készült. Takács Péterrel is ez a helyzet, ő már Pápán is mérsékelt teljesítményt nyújott, de helyette nincs más, talán Kállai, de az inkább csak szükségmegoldás.

Bátor a 4-3-3-as felállás, de lassan vesszőparipám lesz, hogy Szabó Viktor a szélről érkező beadásokból tud gólt szerezni, nem pedig a félpályáról kiugorva, a beadásokhoz pedig szélsők kellenek (esetleg felfutó védők).

Ezzel együtt nem várok gólgazdag mérkőzést (hacsak nem 5-1 lesz a végeredmény, mint annyiszor), így döntő lesz, ki szerzi az első gólt. Mi sajnos eddig nem tudtunk fordítani, ha hátrányba kerültünk és a Honvédból sem nézem ezt ki.

Újabb videó a DVTK - Honvéd meccsről

Ha érdekel még valakit a múlt szombati DVTK - Honvéd meccs, akkor feltettem a videók közé a városi tv összefoglalóját interjúkkal együtt.

Érdemes megnézni, mert Gálhidi és Sisa is érdekeseket mond, sokkal többet mint a meccs utáni kötelező egy-két mondat.

DVTK - Honvéd másodszor

Jó szokásomhoz híven megnéztem tegnap este a városi tv-ben a DVTK - Honvéd meccset. Kit érdekel a Liverpool - Real Madrid, ha DVTK-t is nézhet?! ;-) És ahogy láthattátok, összeszedtem a videómegosztókről az összefoglalókat is.

A korábbi meccsértékelésemhez képest kell néhány kiigazítást tenni. Mindenekelőtt Kamber volt a meccs embere. Amit nem láttam pontosan a helyszínen, hogy ki volt, azt mind ő csinálta. Korábban sem húztam le, de a tv-n visszanézve nagyszerű teljesítményt nyújtott. Védekezésben, labdaszerzésben szinte mindig átlagon felüli, most pedig passzokat adott, elment a jobb szélen, beadott, volt gólveszélyes lövése, fejese. Hát igen, gólt ő sem lőtt.

Másodszor. A "fotelből" nézve is az a véleményem, hogy jobban be lehetett, kellett volna szorítani a Honvédot, viszont a kellő helyzetszám ennek ellenére megvolt. Ennyi helyzettel már meccset lehet nyerni, szóval nem ebben volt a hiba. Az más kérdés, hogy a helyzetek mind olyan szituáció után adódtak, amiből nem lehet elvárni a tuti gólt. Kamber kapáslövése azért távolról volt, miként a fejes is távolról érkezett, a második félidei szólója után pedig ballal kísérletezett, Homma fordulásból a 16-osról lőtt egy csomó védő közül, Tóth fejese is a védő szorongatása közepette született, ez sem ideális. Azért jó lett volna, ha Kamberen kívül más is vállalkozik átlövésre (jó, Stanicnak is volt egy kísérlete), de ide vezet, ha kapu előtti lesipuskás csatárok játszanak a középpályán.

Van egy közhely: reggelig sem lőttünk volna gólt. Na, ezt nem éreztem a tv előtt. Ahogy telt at idő, úgy lett veszélyesebb minden támadás, már az is, ami nem is tűnt olyan veszélyesnek, mert a Honvéd a végére teljesen elkészült az erejével, Lipusz sokat lendített a támadójátékon, Kamber is ment előre mint a gőzmozdony. És ismét azt kell mondjam, csak a gól...

Azzal zárom le, hogy majd az elkövetkező meccseken kiderül, ennyire gólképtelen a csapat, vagy most egész egyszerűen nem volt szerencséje.
___________________________________________________________________________________

Bónusz: érdekes volt a meccs végi ünneplés is. A csapat sokáig gondolkodott, kijöjjön-e a kerítéshez és azt hiszem jól döntöttek. Egyrészt szereztek egy pontot, lassan hátrafelé egyáltalán nem kell nézni, másrészt én úgy gondolom, mindent megtettek. És ez a lényeg.

Gól nélkül nehéz

Aludtam egyet a DVTK - Honvéd meccsre, leírom, hogyan láttam.

Sajnálom, hogy nem sikerült nyerni, mert minden esély megvolt rá. Elsősorban nem az emberelőnyre gondolok, hanem a sok helyzetre, a gyenge ellenfélre.

De kezdjük az elején. A DVTK összeállításában, felállásában semmi meglepő nem volt, ugyanazok kezdtek, akik a Fehérvár ellen is. Úgy látszik, a DVTK edzőjeként Sisának okozott néhány álmatlan éjszakát a jobbhátvéd posztja, mert ellenfélként rögtön ezt látta az Achilles-saroknak, itt próbálta megbontani a Diósgyőr védelmét. (Ha jól emlékszem, az őszi kispesti mérkőzésen is azzal nyert a Honvéd, hogy szétfutották a védelmünket.) Ez jó húzás volt Sisa részéről, de Gálhidi időben válaszolt, Bokros helyett Ahodikpét hozta be. Érthető volt a csere, de volt némi kockázat benne, hiszen nem tudok róla, hogy Euloge játszott már valaha jobbhátvédet. És hogy ismétli az élet önmagát, tavaly is egy támadóból lett kényszerjobbhátvéd oldotta meg Leo Steve Bessong személyében ezt a problémát. Bokrosra visszatérve egyetértek az öcsémmel, remélem nem töri ketté pályafutását ez a csere, nem rossz játékos, de még meg kell tanulnia, mit csináljon egy nála gyorsabb játékos ellen. Mindenesetre az MTK ellen akár Bokros, akár Ahodikpe is fut ki jobbhátvádként, nem leszek meglepve.

Amúgy a meccs csöndben csordogált, a legnagyobb baj az volt, hogy Tóth Misi nagyon egyedül volt, Hommának a szélről nem nagyon volt lehetősége odaérni a kapu elé, Szabó Viktor pedig... Nem szapulom tovább, de azt szerintem ő is tudja, nem középpályás poszton tudja a legjobb teljesítményt nyújtani.

Az már az első félidőben látszott, a kondival nincsen gond, a hajrára sikerült benyomni a Honvédot, volt helyzet is, és ez megnyugvással töltött el, mert ilyenkor bizton lehet arra számítani, hogy a második félidőben is ez fog történni, mint ahogy történt is, de addig volt más is.

Kiállítás és kiállítás közt is van különbség (iskolapélda erre Filó és Lungu piros lapja). Míg az utolsó percekben szerintem kifejezetten hátrányos, ha a gól elkerülésére játszó csapatból még ki is állítanak valakit (ezzel is csak "segít" a bíró az időhúzásban és később egy véleményes büntetőt már nehezebben fúj be, és néhány perc szívvel is kihúzható, ha fáradtabb a láb), addig egy mérkőzésközepi kiállítás alapjában fordíthatja meg a mérkőzést. Sajnos a DVTK ellen általában az előbbi jellemző, de most a nagy lehetőséggel sem tudott a csapat élni.

30 perc emberelőnynek elégnek kell arra lenni, hogy nem lefocizza, de bedarálja az elenfelet a csapat. Folyamatosan nyomás alatt kell tartani és akkor biztosan jön egy rossz beszúszó szerelés a 16-oson belül, vagy a (szelemi) fáradtság miatt egy rossz megoldás a kapu torkában. Csak ehhez egyfolytában ott kell tartani a labdát az ellenfél kapujánál. De a DVTK az utolsó percek kivételével nem ezt tette, és azt hiszem, ez a legfájóbb, nem pedig a két pont elherdálása.

Olyan érzésem volt, hogy nem készült fel a csapat erre a lehetőségre. Szerencsétlen módon Stanic is akkor sérült meg. Utólag azt mondom, nem Pelecaci-ot kellett volna a pályára küldeni, hanem szerkezetet kellett volna váltani. Ha Kamber vígan szaladgált a jobb oldalon, akkor mit csinált volna Szélpál? Stanic szerepét pedig átvehette volna Kamber, mint tette azt Srdjan korábbi sérülése idején a Kecskemét ellen. Visszatérve még egy gondolat erejéig Ahodikpére, Gálhidi nagyon a lelkére köthette, nehogy megszokásból menjen előre, mert talán a kelleténél kevesebbet vállalkozott, dehát nem jobbhátvéd.

A végére még két gondolat. Ahogy írtam, a Honvéd csalódás volt, nagyon gyengén játszottak. Egy régi kedvencemet lehet csak kiemelni - Rabóczki Balázs mellett -, Mico Smiljanicot. Már akkor óriási játékos volt, amikor Diósgyőrben játszott és ez nem változott.

Ősszel önmagához képest sok gólt szerzett a DVTK pontrúgások után. Tavasszal ezek - is - hiányoznak. Még nagyobb gond, hogy összesen hat játékos szerzett eddig gólt: Tóth Mihály, Homma Kazuo, Djordje Kamber, Boris Milicic, Takács Péter és Florin Pelecaci. Hol vannak a többiek?

Lássuk akkor a játékosokat!

Köteles László: Ha tényleg ő tolta ki Takács bombáját, akkor volt egy védése, mert a Honvéd 11 emberrel sem sok vizet zavart a kapuja előtt.

Bokros Tibor: Majdnem megcsinálta ugyanazt, mint Siófokon, amikor gólpasszt adott az ellenfélnek, majd emiatt megzavarodott. Én biztosan nem űzném az NB III-as keretbe emiatt, de a lecserélése jogos volt, jól vette észre Gálhidi.
Despot Viskovic: Hányszor fogom még leírni, hogy szépen, egyszerűen, tisztán tette a dolgát?
Boris Milicic: Hátul sok dolga nem volt és ezúttal az ellenfél kapuja előtt sem volt veszélyes.
Gohér Gergő: A meccs embere cím egyik esélyese, nagyon sok jó beadása volt, jobbról is, jobblábbal. És amikor Ahodikpe beállása után Abass áthúzódott az ő oldalára, akkor már nem is volt olyan veszélyes, ezt is megoldotta.

Takács Péter: A meccs embere cím másik esélyese. Csak egyet sajnálok, emberelőnyben ő sem lépett jobban fel.

Homma Kazuo: A góllal adós maradt, de szélről nehezebb is a kapu elé érni. Csak meg kellene próbálni Tóth Misi mellett!
Srdjan Stanic: Sajnos megint megsérült, ahogy olvasom, nem olyan komoly a baj, akár már az MTK ellen is játszhat. Az ő neve nekem nagyon hiányzik a góllövők közül, nem tudom, miért nem próbálkozik többször.
Djordje Kamber: Az első félidőben kicsit lassúnak tűnt a tempója, nem volt eléggé dinamikus, viszont volt egy ígéretes lövése, ami alig ment mellé. A kiállítás után volt több elfutása, kár, hogy egyikből sem lett gól. Lassan kezdi őszi önmagát idézni.
Szabó Viktor: Kicsit pihentetni kellene, vagy ahogy egy fórumhozzászólásban olvastam, kipróbálni Tóth Mihály helyén, ékként. El nem tudom képzelni, hogy rúgott egy zsák gólt tavaly a Vácban. Még fejjel is megverték...

Tóth Mihály: Érdekes, a mezőnyben talán most gyengébb volt, mint az előző meccseken, viszont a kapu előtt életveszélyes. Fejese gólt érdemelt volna.

Euloge Ahodikpe: Ahogy fentebb írtam, kitűnően megoldotta a jobbhátvéd feladatát, ha évek óta itt játszana, akkor azt is számon lehetne kérni rajta, emberelőnyben miért nem támadott többet. Azért jobboldali középpályásként több hasznát vesszük majd, hacsak Gálhidi nem gondolja úgy, megtalálta a megoldást a jobbhátvéd személyére.
Florin Pelecaci: Csalódtam benne. Most igazán irányíthatott volna, de az ő lelkén is szárad, hogy nem sikerült áttörni a Honvéd védőfalát emberelőnyben sem.
Lipusz Norbert: Hamarabb is pályára küldhette volna Gálhidi! Ahogy beállt, megélénkült a támadójáték.

Sisa Tibor visszatér

Be kell valljam, egy kicsit össze vagyok zavarodva. Amikor Sisa Tibor bejelentette, hogy az anyagi helyzet rendeződése ellenére sem tér vissza Diósgyőrbe, mert fontosabb a kimondott szó, akkor ugyan megbocsájtottam volna neki, ha nem tartja a szavát, de megértettem döntését.

Azt is tudtam, ül még ő a vendégkispadon Diósgyőrben, de arra nem gondoltam, hogy ilyen hamar (a sorsolás szerint március 7-én). És ez az, ami összezavar. Ennek ellenére sok siker Sisa Tibornak, csak ne a DVTK ellen!

Egyébként a meccs külön pikantériája lesz a két edző személye, mert Gálhidi György volt az (és segítőjeként Sisa Tibor), aki feljuttatta a Honvédot a másodosztályból néhány éve és Gálhidi már a DVTK edzője volt, amikor a Honvéd szurkolói még mindig lelkesen hordozták magukkal a Gálhidi Gyuri feliratú drapériát. Ha ezt most is elhozzák, akkor könnyen előfordulhat, hogy a mérkőzés elején több dicsérő felirat szól majd ez ellenfél edzőjének, mint a sajátnak - mert abban biztos vagyok, hogy Sisa Tibor olyan fogadtatásban részesül, amilyenben vendégedző még sosem.