Szoros mérkőzés volt (DVTK - MTK tartalék 1-0)

Több szempontból is örülök neki, hogy szoros mérkőzést játszottunk az MTK tarcsival. Kezdjük a végével: milyen hatalmas ünneplés volt, nagyobb, mint egy sima 3-0-nál lett volna. Mindenki értékelte az erőfeszítés nagyságát, ráadásul megvolt az izgalom is, végén a katarzissal. De arra is jó volt ez a meccs, hogy láthassuk, messze nem világverő még a csapatunk, az NB II.-ben is van ellenfél, tehát nem lesz sétagalopp az NB I. (Mert NB I. lesz, az most már számomra nem kérdés, és nem csak magunk miatt, hanem azért is, mert a Nyíregyháza mélyrepülésben van, ahonnan nincs visszaút.) És persze mindig élvezetesebb egy olyan meccs, amikor két csapat játszik, mindkettő támad.

Az összeállítás tulajdonképpen nem okozott meglepetést, már a Vác elleni meccs után hallottam, hogy Dobos lesz a jobbhátvéd, George sérülésével a csatárkérdés is megoldódott.

Radoš
Dobos, Gal, Raković, Gohér
Arze, Abdouraman, Lippai, Luque
Pál, Granát

Az első félóra rendben le is ment, igaz, kevesebb helyzet adódott a DVTK előtt, de azért Pál kapufája nagyszerű teljesítmény volt, csak a balszerencsén múlt, hogy nem szereztük meg a vezetést. Luque, Abdou, Lippai mind próbálkozott távoli lövésekkel, ebben a sorrendben voltak veszélyesek is.

Utána azonban kijött az MTK és a jövőre nézve óvatosságra intő jel, hogy ez nem nagyon ízlett a DVTK-nak. Persze, ez csak kiegyenlített mezőnyjátékra volt elég, mert a kapunkra az MTK alig volt veszélyes, inkább csak lehetőségeik akadtak, mint gólhelyzetek. Ami pedig adódott, az a kaput sem találta el.

A második játékrészben is ez a játék folytatódott. Érdekes, hogy senki nem unatkozott, pedig talán ennyire kevés gólhelyzet eddigi egyik mérkőzésünkön sem volt.

Ami nagyon tetszett ezen a mérkőzésben, hogy mennyire egy húron pendült a csapat és a közönség. Benczés Miki a cserékkel jelezte, hogy a 0-0 nem jó (pedig matematikailag jó lett volna, olyan nagy az előnyünk), a szurkolók pedig a végén igazán odatették magukat. A felállás így alakult, de Pál sok esetben inkább 3. csatár volt és a rombusz alakú középpálya csúcsa is inkább dupla csúcs volt, Abdou annyira előre ment.

Radoš
Dobos, Gal, Raković, Gohér
Pál, Abdouraman, Lippai, Bogáti
Bacsa, Budovinszky

A foci sokszor nem igazságos játék, de most megbüntette a földön fetrengő Nikházyt. Eggyel kevesebben voltak, így két magas játékos várhatta középen Bogáti beadását, és innen egy jó focistának már gyerekjáték volt gólt fejelni.

Mostantól csak mi veszíthetjük el a bajnokságot, hiszen most már bebizonyítottuk, nem csak gálázva, hanem küzdve is tudunk meccset nyerni.

Játékosonkénti értékelés

Ivan Radoš: Őszintén szólva nem értem azt a mantrát, hogy miért nem Tajti véd Radoš helyett. Egész tavasszal kapott három gólt, most is egyszer kellett védenie, ráadásul ziccert, azt is megfogta. Volt egy kijövetele, amit néhányan hibának rótak fel neki, de éppen annyira szorította ki a támadót, hogy az már ne tudjon a kapuba gurítani. Ki az az edző, aki lecseréli bármelyik jól teljesítő játékosát, akármilyen jó is legyen a helyettese? Főleg kapusposzton... (Az ötösön belüli csel pedig lökött még egyet Benczés Mikin az őszülés felé.)

Dobos Attila: Tipikus szurkolói hozzáállás, hogy mindenkiben az maradt meg, mikor rávitte Radošra a labdát és majdnem gond lett belőle. Szóvá tették a mellel kapu mellé tett labdát is, de az teljesen tudatos volt, én nem éreztem benne a veszélyt. Pedig korábban és főleg a második félidőben elég sok labdát fülelt le (szerelésnek nem nevezném), amit utána sok esetben játszott meg, néhányszor pedig rosszul. Tudom, erre a kérdésre nem lesz válasz, de kíváncsi lennék, mire lenne képes a jobbhátvéd posztján, ha hosszabb távon ott játszana és lenne lehetősége megszokni.
Savo Raković: Szerintem ő volt a védelem legjobbja, sorra jöttek vissza róla a labdák, nagy szerepe volt abban, hogy az MTK valódi gólhelyzetet csak keveset tudott kialakítani. És a slusszpoén, ha jól láttam, a végén ő ívelte Bogátinak a labdát a gólpassz előtt.
Igor Gal: Magabiztos volt ő is, legnagyobb megmozdulásának azt láttam, amikor a Radošnál leírt kijövetelnél a kapus mögött biztosított. Ha ügyesebb az MTK és kapura megy a labda, akkor sem lett volna gól belőle. Ő is gyarapította Benczés Miki ősz hajszálainak számát, mikor Radoš koncetrálását tette próbára egy hazaadással.
Gohér Gergő: Nem annyira a védőmunkája, hanem az előreívelései ragadtak meg bennem.

Vicente Arze: Ugyanazt éreztem, mint a múlt héten. Nagyon jól kezdett - milyen labdát adott Pálnak! -, de utána szép lassan eltűnt. A cselei sem jöttek most annyira be
Mohamadou Abdouraman: Kétség kívül a meccs embere és nem csak a gólja miatt. Nagyot játszott a mezőnyben és most nem csak fejjel, hanem lábbal is rengeteg labdát szerzett, sőt, jól is játszotta meg. Még trükközésre is volt ereje, akadt egy távoli lövése is, de számomra a legváratlanabb momentum egy meccsvégi baloldali elfutás volt. Egy kicsit meg is dörzsöltem a szemem, nem-e George került valahogy a pályára.
Lippai Ákos: Tavaly folyamatosan Burány Zoliról írtam azt, hogy szürkén, de hasznosan játszik. Most Lippai vette át ezt a szerepet, ami miatt hülye, aki nem hajlik meg előtte. Ha valaki egy éve azt mondja, hogy a primadonna beáll a tánckarba, akkor nem hittem volna neki.
José Luque: Óriási játékos, de messze van a legjobb formájától. A labdái tökéletesek, helyzetbe is tud kerülni, de nem ficánkol annyira, mint az elején. Nem jött jól neki - sem - a sérülése. Viszont első félideji lövését én már benn láttam, annyira nagy erejű és pontos volt a távolság ellenére, hatalmas bravúr volt a kapus részéről a mentés.

Granát Balázs: Bármilyen furcsán is hangzik, szerintem neki is köszönhető a győztes gól. Ugyan már nem volt a pályán, de korábban ő dolgozta meg a védőket. Sok helyzetbe nem került, de a küzdelmet, hajtást nem lehet rajta számonkérni.
Pál Szabolcs: Ki tudja, hogyan alakul a meccs, ha kicsivel több a szerencséje és a kapufáról nem kifelé, hanem befelé megy a labda. Amúgy ez nem az ő meccse volt, lásd meccsvégi kihagyott ziccerét.

Bogáti Péter: Mesteri gólpassza miatt mindenképpen érdemes kiemelni, és szépen került korábban is helyzetbe. Elmondta, megcsúszott a lövés pillanatában, azért nem jelentett igazi veszélyt. Szerintem ő is az a játékos, akinek nagy lökést jelent majd, ha megszerzi első diósgyőri gólját.
Bacsa Patrik: Nekem nagyon tetszett a játéka, ott folytatta, ahol Granát abbahagyta, gyakorlatilag első védőt játszott. Két momentumot érdemes kiemelni: Luque kapu mellé tartó lövéséről egy lépéssel maradt le, majd adott egy nagyszerű (nem rajta múlt, hogy nem gól)passzt Pál Szabolcsnak.
Budovinszy Krisztián: Írnám, hogy pályára lépett, de olyan sokat hagyott ki, hogy ez azért többet jelent, mint szimpla ~10 perc. És láttuk csatárként.

DVTK - MTK tartalék videó (2010-2011, 25. forduló)

Meccsösszefoglaló és Benczés Miklós, Pölöskei Gábor, valamint Mohamadou Abdouraman nyilatkozata.

Kórház a pálya szélén (MTK - DVTK 2-0, edzőmérkőzés)

Budapesti emberünk, kardosig ismét jelentkezett, ezúttal a csütörtöki MTK - DVTK edzőmeccsről írt.

---

Amikor kiértem a Promontor utcai műfüves pályához, az első ember akit megpillantottam egykori edzőnk, Temesvári Miklós volt. A pálya mellett lapozgatta a centenáriumi könyvet Dudás Hunor és Szentes Lázár társaságában.

A Budovinszky, Sztavinovszki, Halgas, Dudás (félig takarva),
Granát, Jáccó, Gal, Illés, Vitelki, Veréb tizesből csak Illés lépett pályára

Az MTK elleni edzőmeccsre rossz előjelekkel készült a DVTK. Rengeteg sérült nehezítette Benczés Miklós dolgát. A tartósan sérült Budovinszky és Halgas valamint a pár hétre kieső Rados és Granát mellé csatlakozott Gal és Abdouraman is. Ráadásul még a próbajátékra érkező Eyenga is sérült volt. A maródiak becsületére szóljon, azért a meccsre kijöttek és a kispad mellől figyelték az eseményeket.

Mivel Horváth Gabi próbajátékon szerepel külföldön, Bihari pedig Barcikán próbázik, ahhoz, hogy egyáltalán ki tudjunk állni szükség volt egy védőre. Nagy Tamás személyében Kazincbarcikáról érkezett a segítség. A 23 éves védő fiatal kora ellenére stabil NB II-es játékosnak számít, már 74 másodosztályú meccse van (és azon 12 gólja).

Sok variációs lehetősége nem volt az edzőnknek:

Giák
Vadász, Rakovic, Nagy T., Gohér
Dobos, Lippai, Illés, Faggyas
Bacsa, Menougong

Az első félidőben kiegyenlített játék folyt, kevés helyzettel. Az MTK-s Frank a mérkőzés felénél a jobb oldalról átment a balra és ez annyira megzavart minket, hogy egy baloldali akciót góllal fejezett be. Giu talán bravúrral védhette volna. Nekem kicsit egysíkúnak tűnt a játékunk, minden labdával George-ot keresték a társak. Segíteni viszont kevesen segítettek neki. Nem zárkóztunk fel a támadásokhoz. Úgy éreztem, hogy egyedül vív kilátástalan csatát a védőkkel.

A második félidő elején talán egy kicsit többet volt nálunk a labda. Lecsorgó labdákból még próbálkozásaink is voltak. Dobos egy összecsapás után húzta a lábát, ezért elővigyázatosságból lejött. Helyette a Törökországból visszatérő Szabó Peti ment be a jobboldalra. Valamint Illés helyett Kovács Ádi állt be, ugyanúgy védekező középpályásnak.
A 80. percben még Faggyas is lejött egy kisebb sérülés miatt.Helyette Kovács Zsolt ment be a jobb oldali középpályás helyére. (Fagyi posztját Szabó P. vette át)

A mérkőzés vége felé már átvette az irányítást az MTK, de ez hatalmas gólhelyzetekben nem mutatkozott meg. Azért egy szögletből csak betaláltak a csereként beállt Tischler révén.
Ez a gól talán elkerülhető lett volna, ha Giák kimozdul, vagy a védők határozottabbak, vagy összeszokottabbak. Valószínűleg Budo és Rados ezt megoldotta volna.

A mérkőzés - csak, hogy teljes legyen az örömünk - George sérülésével zárult. Ez a rengeteg sérülés talán még a csehszlovák sorozatsztárnak Blazej doktornak is sok lenne, gyakorlatilag már alig maradt egészséges emberünk. A vétkes MTK játékost a bíró - a meccsen irányadó speciális szabályok szerint - végleg, cserével kiállította.

Összességében a fővárosiak, a kapu előtti határozottságuknak köszönhetően megérdemelték a győzelmet. De mezőnyben egyáltalán nem volt osztálykülönbség a két csapat között. Ha még hozzáveszem, hogy mi erősen tartalékos összeállításban játszottunk, akkor egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. Viszont a támadások felépítésében mindkét csapatnak van még bőven gyakorolni valója.

Játékosonkénti értékelés

Giák Tamás: Nem sok dolga volt. Ha határozottabb talán egy gólt elkerülhettünk volna.

Vadász Viktor: Jó felépítésű védő. Magabiztosan helytállt hátul és néha előre is merészkedett. Szerintem mindenképpen helye van a csapatban, örülök, hogy (ha) érkezik..
Savo Raković: Jobban tetszett középen mint szélen. Nagy hibája nem volt. Csak a magassága miatt nem favorizálnám. Szerintem kiegészítő ember lesz. Középre alacsony, szélen meg Vadász jobb.
Nagy Tamás: Stabilan játszott, nem láttam rajta a megilletődöttség jeleit. Sokat nem vállalt, de azt biztosan megcsinálta. Elsőre talán elég is.
Gohér Gergő: Ő sem lógott ki a védelemből. Sem lefelé, sem fölfelé.

Dobos Attila: Brusztolt, harcolt. Viszont elmaradtak a technikás megoldásai. A kapura sem volt veszélyes. Apróbb sérülése miatt vette le Miki a pályáról.
Illés Richárd: Bár az erejét most is csak a védekezésre koncentrálta azt jól megoldotta. Sokat dolgozott. Nyilván Abdou más dimenzió, de ha önmagához nézzük, akkor én most elégedett voltam vele.
Lippai Ákos: A karmester sok labdát elszórt, a kapura veszélytelen volt. Támadó középpályásként túl messze volt a kaputól.
A pálya szélén, a játékosokkal egymagasságban teljesen másképpen fest a játék, mint a lelátó tetejéről, esetleg a tévén keresztül figyelve. Lentről inkább azt látni, hogy összevissza szaladgálnak az emberek. Nem könnyű így meglátni az üres területeket, a szabad széleket, játékosokat. Kivéve Ákosnak. Ő laza természetességgel kanyarítja oda a labdát, ahova kell. Most is volt pár olyan keresztlabdája, remek meglátása, ami élményszámba ment.
Faggyas Milán: Nekem nem bizonyította, hogy helyet kellene neki szorítani a kezdőben. Valahogy ez a fel-le szaladgálás a vonal mentén nem az ő műfaja. Gyakran fel sem ért a támadásokkal. Beadására egyre sem emlékszem. A lába meghúzódott ezért le kellett jönnie.

Bacsa Patrik: Sokat cselezett céltalanul, feleslegesen. Volt egy jó lövése, amit az olasz kapus védett. Miki megdorgálta, mert nem maradt a kapu előterében. Folyamatosan kimozgott, kérte a labdát, ami dicséretes is lenne, csakhogy így senkit nem lehet megjátszani centerben, nem ér oda a kipattanókra stb.
George Menougong: Térült-fordult, pörgött, de igazán nem volt veszélyes. De az biztos, hogy a legagilisebb játékosunk volt. A végén csúnyán megrúgták, sántikálva ment be az öltözőbe.

MTK tartalék - DVTK videók (2010-2011, 10. forduló)

További összefoglalók a szezonból

Az idei első gólnélküli meccs (MTK tartalék - DVTK 0-0)

Ismét budapesti emberünk, kardosig jelentkezik. Övé a szó:

Budafokon mintegy 150 diósgyőri szurkoló tette tiszteletét. Közülük nem mindenki érkezett meg a kezdésre. Az ultrák ugyanis - a buszt távolabb lerakva - sétálva érkeztek a stadionba, hogy kikerüljék a rendőrségi ellenőrzést, megkönnyítve egy esetleges találkozót a Ferencvárosiakkal. Bár egyes hírek szerint voltak zöldek a környéken, a csetepaté elmaradt, viszont így a meccsről majd fél órát késett a vendég keménymag. Szurkolás az egész mérkőzésen nem volt. Néha hangzott csak fel az "Amíg élek én...".

A meccsen rengeteg hiányzónk volt. Sérülés miatt nem volt Raković, Gal és Menougong sem, pedig ők mind alapembernek számítanak. A kezdőbe így Illés, Horváth és Granát került helyettük. A középpálya adott volt, a védelmen és a csatársorban lehetett volna változtatni, de alapvetően logikus döntések születtek. Illés az NB III-ben játszott már jobbhátvédet, Horváth G. a védelem közepén már többször bizonyított - talán ott tudja a legjobbját nyújtani. Kérdés lehetett még, hogy Granát vagy Faggyas kezdjen Roszel mellett. Miki döntése itt is megalapozottnak tűnt. Egyrészt meg kellett nézni az új fiú mit mutat a valódi posztján, másrészt Milán a fürgeségével talán többet tud segíteni csereként a fáradt védők ellen.

Így kezdett a DVTK:

Rados
Illés R., Horváth G., Budovinszky, Gohér
Dobos, Abdouraman, Lippai, Halgas
Granát, Roszel

Az első negyedóra a miénk volt. Már-már védjegyünknek számít ez a jó kezdés, annyi bibi azért most volt, hogy nem szereztünk gólt.

Ezután viszont az MTK átvette a játék irányítását és nekik voltak inkább helyzeteik, helyzetecskéik.

Mindkét csapat kapkodva, idegesen játszott. Nagyot védeni nem nagyon kellett a kapusoknak. Itt is, ott is egy-egy lesgól borzolta az idegeket, de ezekben a helyzetekben - már amennyire a sarokból meg lehetett ítélni - jól döntött a chilei spori.

A félidő vége felé megsérült Abdou, aki addig kiválóan játszott. Szabó Peti állt be helyette. Halgas átment a jobbszélre, Dobi behúzódott Ákos mellé középre és Szabó Peti lett a baloldali középpályás.

A szünetben sem maradtunk foci nélkül. Közvetlenül a vendégszektor mellet lévő műfüves edzőpályán időközben elkezdődött a Rend-Ör 07 FC - MÖSE (BLSZ IV. osztályú) mérkőzés. A lelkes amatőrök gigászi csatája annyira lekötötte a drukkereket, hogy a szünet végén csak vonakodva tértek vissza a "saját" meccsükhöz. (Csak hogy ne maradjon nyitott kérdés:a mérkőzést a narancsmezes Mozgás Öröm Sport Egyesület nyerte 3-0 arányban Sipos, Szabó és Cserna góljával.)

A második félidőt is mi kezdtük jobban - vagy az MTK nagyon gyatrán. Mi irányítottunk, veszélyes pontrúgásaink voltak. Az utolsó pillanatban azonban nem sikerültek a kiugratások, az utolsó ziccer passzok.
Ez egyrészt azért lehetett mert vagy nem voltunk elég higgadtak, összeszokottak (Granát esetében) vagy az MTK csapatvédekezése volt nagyon jó. Lehet hogy nem volt náluk a labda és nem támadtak eszeveszetten, de úgy mozogtak együtt, hogy mi se nagyon kerüljünk helyzetbe.

Hiába játszott jól a többiekhez képest Dobos és Lippai is, a váratlan, kreatív megoldásaik, amivel eldönthették volna a meccset nem sültek a kapu előtt, így elmaradt a győzelem.

No meg talán egy kis tűz is hiányzott, valahogy úgy éreztem nem mindenki nyújt 100 %-ot. Ez a csapat a zaklatott felkészülés, és a sok sérült miatt egyébként is hátrányban van, nem bírja el azt, ha nem teszi oda magát mindenki teljesen.

Játékosonkénti értékelés

Ivan Radoš: Talán egyszer kellett nagyobbat védenie. Jól kapkodta le a beadásokat, lábbal is jól játszotta meg a haza passzolt labdákat. Vecsés után másodszor hozta le kapott gól nélkül a meccset.

Illés Richárd: Nagyobb hiba nélkül játszotta végig a meccset. Volt, hogy átjátszották, de egy pár szép szerelése is megmaradt bennem. Talán ezen poszton jobb teljesítményre lehet képes mint középen.
Horváth Gábor: Rutinosan fejelgette és rugdosta el a labdákat. Nem cifrázta, egyszerű megoldásokkal operált. Ezen a poszton kb. egy szinten lehet Gallal. Talán a magassága dönthet Igor javára.
Budovinszky Krisztián: Magabiztosan, jól tette a dolgát. Kifejezetten tetszett a játéka. A pontrúgásoknál állandó zavart okozott az MTK kapuja előtt. Sőt előretörésekre is vállalkozott. Egy számunkra megítélt szabadrúgás után felvette a labdát és rádobta az ellenfél fejére, ami így visszapattant a kezébe. A lelátóról ez picit vicces volt, de amúgy meg egy sportszerűtlen, buta megmozdulás volt, ami végül egy felesleges sárga lapba torkollott.
Gohér Gergő: Védőfeladatát maradéktalanul megoldotta, sőt a második játékrészben Szabó Petivel folyamatosan váltogatták egymást, így néha balközepet játszott. Pontrúgásai, beívelései nagyon jók és veszélyesek voltak. Csak az a fránya gól hiányzik már nagyon.

Dobos Attila: Küzdött, harcolt, voltak jó megoldásai, de mégsem tudott a csapaton segíteni. Néha úgy éreztem sokat cipeli a labdát, gyorsabban, ütemesebben kellett volna passzolnia amikor lendületben voltunk. Abdou sérülése után belső középpályást játszott, szerencsére az MTK nem támadott annyit, hogy komolyabb baj lett volna abból, hogy ő nem védekezik olyan jól mint az afrikai.
Mohamadou Abdouraman: Amíg játszott egyáltalán nem látszott rajta a sérülés, a kihagyás. Minden labdát elfejelt, mindenhova odaért. Tiszta eszközökkel szerelt és sokat. Remélem a sérülése nem lesz komoly, mert nagyon nagy szükségünk van rá.
Lippai Ákos: Remek labdákat adott, néha szenzációs meglátásai voltak. Nála is - mint az egész csapatnál - az a kis plusz hiányzott, ami a gólt jelentette volna.
Halgas Tibor: Nem igazán ment neki. Nem volt meg benne a lendület, nem jöttek a cselei. Viszont amit én nem szeretek benne az az állandó színészkedés és fetrengés most bejött neki, mert a chilei bíró minden apró szabálytalanságot, (vagy annak látszó dolgot) rögtön lefújt.

Granát Balázs: Nekem csalódás. Volt egy veszélyes fejese, ami ha nem a kapu közepére megy, akkor most ő lehetne a király. Nem tudta megverni a védőit, sem futással, sem cselekkel. Azt gondoltam már a második félidőre sem jön ki, szerencséjére Miki nem akarta ilyen hamar ellőni a második cseréjét. Remélem azért ennél többre lesz képes.
Roszel Róbert: Hozta a szokásos játékát. Rengeteg futás, brusztolás, küzdelem. Bár a kapura annyira ő sem volt veszélyes, de visszatámadásaiból, labdaszerzéseiből több támadást is vezethettünk.

Szabó Péter: Baloldali középpályásnak állt be, de vagy mert megsérült, vagy taktikai húzásból (vagy csak egyszerűen egy-egy sprint után elfáradt) néha cseréltek Gohérral. A vasárnap nem az ő napja volt, nem jöttek a gyors látványos megmozdulásai és a kapura lövései sem. Tőle is több kell.
Faggyas Milán: Ő sem tudott lendületet adni a csapatnak. Eltűnt a védők között.
Zsivoczky Norbert: Rooney helyett és Rooney helyére állt be. Bár bő tíz perc alatt nem lehet megváltani a világot, azért valamit villanthatott volna, hogy legközelebb ne csak 10 perc jusson neki.

Az MTK tartalék - DVTK előtt

Kettősség van bennem a meccs előtt. Egyrészt mégis csak egy tartalékcsapat az ellenfél és azokat idáig magabiztosan vertük (4-1, 6-1), másrészt az MTK ellen soha nem ment igazából. (Talán egyetlen, több mint 10 éve született sikert tudok felidézni.) Persze, ez most a tartalék, de ugyanazt a Diósgyőrnek soha nem fekvő sok futásos, sok passzos játékot játsszák, mint a "nagyok".

És ehhez jön még a sérüléshullám. Az mára bebizonyosodott, hogy a kezdőcsapat rendben van és a kispadon is ül 1-2 játékos, akire lehet számítani. Azonban most olyan sokan hiányoznak (Raković, Gal, George, Kovács Zsolt és talán Abdouraman), hogy ennyire nem hosszú a kispadunk.

És ahogy az már lenni szokott, van tovább is. Mert a hiányzók nem egyenletesen oszlanak meg: a múlt héten még volt 3 jobbhátvéd (Raković, Horváth Gábor és Kovács Zsolt), mára azonban egy sem maradt - feltételezve, hogy Horváth behúzódik középre Galt helyettesíteni. De ki lesz akkor a jobbhátvéd? Dobos Vecsésen már játszott ott néhány percig, ki is állították, de még nagyobb dilemma, hogy akkor viszont ő fog hiányozni a középpálya széléről. Nincs egyszerű helyzetben Benczés Miki.

Akár így, akár úgy, gólt kell lőni, mert a védelem eddig is gólképes volt - csak Vecsésen sikerült kapott gól nélkül lehozni a meccset -, ezért ebben a felforgatott állapotban sem bízom a nullázásban. Lippai Ákos visszatér, ez erősítheti a támadósort, de még jobban bízok Roszel jó formájában. Csak kapjon labdát, ne pedig neki kelljen kialakítania magának.

Végezetül kíváncsian várom Faggyas és Granát játékát, mert előbbi csereként a fáradt védők ellen hatékony, de a fiatal (kortársai) és pihent (már amennyiben kezd) védők nem eszik meg olyan könnyen a "kötelező" cseleit. Utóbbi pedig most bebizonyíthatja, hogy - több értelemben is - mindössze múló rosszullét volt a múlt heti produkció és érdemes volt leigazolni.

DVTK - MTK videók (2009-2010, 30. forduló)

Gólöröm (DVTK - MTK 2009-2010)

A labdarúgó NB I. 2009-2010-es bajnokság 30. fordulójában lejátszott DVTK - MTK mérkőzésre kiadott műsorfüzet.

A további oldalak itt érhetők el.

Súlyos vereség az idényzárón (MTK - DVTK 4-0)

A bajnoki szezonzáróról ismét budapesti emberünk, kardosig jelentkezik.

---

Mivel az előző meccseken alaposan elpáholt minket az MTK, az nem lehetett kérdéses, hogy melyik a jobb csapat. Ennek ellenére a szurkoló azért bizakodik. Mikor, ha nem most okozunk hatalmas meglepetést? Fel is raktam gyorsan 1 eurót a bet-at-home.com-on a DVTK-ra a könnyű meggazdagodás reményében. (7-es szorzója volt)

Dejan Vukadinovic (Fotó: Hawk)

Mielőtt elindultam otthonról megnéztem az MLSZ honlapján az összeállításokat. A nevekből kiderült, hogy Vuka lesz a balhátvéd, és hogy Besarion nem fog védeni az idén az NB I-ben.
Ha rajtam múlik én a nevekből valahogy az alábbi felállást választottam volna.

Somodi
Bognár, Viskovic, Jeknic, Vukadinovic
Búrány, Takács
Lipusz, Lippai,Ivancsics
Balajti

Aczél Zoli azonban ragaszkodott az általa kitalált dolgokhoz: Taki szélen, Gellért középen.
Így 16:00 órakor a Hidegkuti-stadion Hungária körút felé eső félpályáján a piros mezes fiúk így álltak fel:

Somodi
Bodnár, Viskovic, Jeknic, Vukadinovic
Búrány
Takács, Lippai, Ivancsics, Lipusz
Balajti

A mérkőzés úgy indult mint egy szép álom. Letámadás, rögtön Lipusz elfut a balszélen. Beadásszerű lövését csak középre tudja ütni Szántai, amire sajnos nem érkezik senki - de akkor is helyzet volt.

A következő helyzet szintén előttünk adódott: Taki ívelte be a labdát a tizenhatoson belülre, ott pedig Balajti húzta azt egyből kapura, a kapusnak nyújtózkodnia kellett. Eközben hol Vuka , hol Bognár húzódott előre és került remekül a védők mögé. Az MTK pontatlan volt, és a félpályán sem jött át.

Ez tartott a 10. percig. (Nekem ott hosszabb időnek tűnt.)
Ekkor egy kontra végén Szatmári lőtt kapura, a menteni igyekvő Viskovicon felperdült a labda, ami éppen átpörgött a kiinduló Bencén és a kapunkba hullott. Bosszantó peches gól volt, főleg azok után, hogy mi domináltunk.

Innen pedig már elindultunk a lejtőn. Bátortalanabbak lettünk. Bár próbáltuk megtartani a labdát és támadgatni, de ebben már nem volt olyan átütőerő. Az MTK továbbra is a kontrákra játszott, helyzet nélkül. Aztán a második gól úgy érzem teljesen megtörte a csapatot. Vadnai egy szép rövidpasszos játék után gyakorlatilag egyedül lépett ki és rúgta kapunkba a labdát.

Ezután már nem volt kérdés, hogy ki nyeri meccset. Csupán a gólarány lehetett vita tárgya. Aczél meglépte szokásos cseréit. Jött Szabó Viktor, Huszák, majd Apostu is. Sajnos egyikük sem volt képes lendíteni a csapat játékán.

Viktor beállásával kétcsatáros játékra álltunk át.

Somodi
Bognár, Viskovic, Jeknic, Vukadinovic
Búrány
Takács, Ivancsics, Lippai
Balajti, Szabó V.

Ez volt az első csere amivel nem értettem egyet. Az, hogy csatár kellett azt megértem, még Viktor harciasságára és magasságára is szükségünk volt. Azonban az, hogy az egyetlen szélsőt lehozza a Mester számomra érthetetlen volt. Taki nem szélső. Ő folyamatosan befelé húzott, ezzel teret nyitva Bognárnak, aki a második félidőben már jóval kevesebbszer vállalkozott felfutásra. Lippai szintén nem szélső, nem gyors és nem ballábás. Az MTK idén debütáló fiatal jobbhátvédjét, Vágit egyszer sem sikerült megvernie.

Ivancsics alapvetően egy baloldali középpályás. Ennek ellenére Lippai ment ki balra és ő maradt középen. Ráadásul Gellért teljesen formán kívül volt. Egymaga több Diósgyőr támadást akasztott meg, mint a fővárosi védők összesen. Ennek ellenére végig játszotta a mérkőzést, ami szerintem nagy hiba volt.

Huszák és Apostu beállása a felálláson nem változtatott, azoknak a posztjára álltak akiket váltottak.

Második félidőben nem is igazán emlékszem helyzetünkre. Volt egy távoli Taki szabadrúgás ami jól nézett ki és Szántai szögletre ütötte, bár lehet akkor is felé megy, ha nem ér bele a kapus.

Ekkor már "Vasfogú" Bálint alkoholmámoros hangja is berekedt annyira, hogy halkabban pocskondiázza játékosainkat, az edzőt, gyakorlatilag mindenkit. Akadt olyan nyugodtabb vérmérsékletű vendégszurkoló (a közel százból), aki ezért a hangnemért (jogosan) felelősségre is vonta.

Szót kell ejteni még a tizenegyesről. A vendégszektorból úgy látszott, hogy Bognár és az MTK támadója húzzák-vonják egymást, minek következtében Bogesz a földre eset, de még estében próbálta elrúgnia a labdát, de a játékost talált el, aki nagyot esett, Farkas Ádám meg könnyelműen a 11-es pontra mutatott.

Pál Andris gólja meg csak hab volt az MTK-tortán, no meg, hogy mégse a szokásos három gól legyen a különbség.

Játékosonkénti értékelés

Somodi Bence (4): Már a mérkőzés előtt leírtam magamban, mert eddig még nem láttam jól védeni. Négy gól kapott, de talán csak a negyediknél volt esélye hárítani. A 11-esen rajta volt, de nem foghatta. Emellett volt két nagy bravúrja, és egy csúnya aláfutása. Összességében azért nem rajta múlott. De kapust igazolnunk kell.

Bognár Zsolt (5): Az első félidőben szép felfutások, beadások, jó védőmunka. A másodikban már nem ment előre. Maradjon tavaszra!
Despot Viskovic (4): Az öngólról nem tehetett. De bizonytalan volt, és volt több olyan "átadása" amit megye II-ben is kinevettek volna. Kell helyette valaki (mondjuk Horváth Gabi).
Vlado Jeknic (5): Voltak nagyon szép mentései, fejjel szinte verhetetlen. Csak sajnos a fiatal kék-fehérek inkább laposan próbálkoztak. Vadnai szándékosan lekönyökölte, ami miatt ápolni kellett. Vadnainak viszont annyira fájt a keze, hogy le kellett cserélni :-) Ő szerintem maradjon.
Dejan Vukadinovic (4): Az első félidőben szép felfutások, a másodikban teljesen elmaradtak, pedig mivel nem volt a pályán vérbeli balszélsőnk, nagyon kellett volna. Sajnos meg is forgatták párszor. A mostani Gohérnál jobb. De balhátvédet (is) igazolnunk kellene.

Búrány Zoltán (6): Nálam a meccs embere. Rengeteg futás, jó labdaszerzések, pontos passzok.
Egyetlen hibája, hogy a kapu előtt veszélytelen. Most is volt egy szituáció amikor a 16 -os vonalán kapott labdát szemben a kapuval és nem próbálta meg rálőni vagy előre megoldani, hanem egy visszapasszt választott. (ezzel szemben az MTK védekező középpályása - Vadnai - egy végigvitt támadás során gólt szerzett....) Ennek ellenére tavasszal is alapember .

Takács Péter (4): Nem ez a posztja. Próbálkozik,de nem az igazi. Viszont igazi csapatember és igazi Diósgyőri. Bencének volt egy bravúros védése, ami után egyedül Taki ment oda gratulálni. Tudjuk mennyire fontos, hogy a kapusnak legyen önbizalma, főleg, ha olyan fiatal és rutintalan mint Bence. Volt egy szép távoli lövése. Nem kétséges, hogy szükségünk van rá.
Lippai Ákos (5): Sokat futott, próbálta mozgatni a csapatot, de az nem mozgott... A kapu előtt tőle is több határozottságot várok. Nem balszélső. Tavasszal is helye van a csapatban (de a keretben biztos).
Ivancsics Gellért (3): Aczél-bébi. Fent már leírtam, hogy miért. Amikor idejött örültem neki. De eddig nekem nem bizonyított, tegnap meg főleg nem. Ha tavasszal nem Zoli lesz az edző, nem biztos, hogy ennyit játszik majd. A 8 milliót most soknak tartom érte. Nem tudom szükségünk van-e rá.
Lipusz Norbert (4): Jó kezdés után eltűnt a pályán, később Aczélnak köszönhetően a pályáról is... Viszont miután lement nem volt baloldalunk (sem). Talán ketten Ivancsiccsal felváltva megoldhatnák tavasszal a baloldalt. (De együtt ne játszanak.)

Balajti Ádám (4): Ügyes cselek, volt egy jó kapura lövése, de sok hiba is jellemezte a játékát. Az első félidőben teljesen egyedül maradt a 4 MTK védőre. Lehet utoljára láttam DVTK mezben. (Csatárt igazolni kell.)

Szabó Viktor (4): A szokásos. Megalkuvás nélküli harc, ügyetlen megoldások. Két gólpasszt is kapott, de nem tudott élni vele. Volt hogy a tizenhatoson belül a hátáról pattant kifelé a labda. Azt hisezm neki alacsonyabb osztályban kellene próbálkoznia (Csatárt igazolni kell.)
Huszák Tamás (4): Volt két helyzete, amit el kellett volna lőnie a 16-oson belül, ő ehelyett passzolt. Érthetelen miért nincs önbizalma, amikor az utóbbi fordulókban gólokat lőtt. Nem kezdő. Cserének meg nem tudom kell-e kölcsönjátékos.
Bogdan Apostu (-) Negyedórát kapott. Nem volt értékelhető megmozdulása a társak nem tudták megjátszani. Eddig nálam nem bizonyította, hogy kellhet tavaszra is. De lehet egy jó felkészüléssel mást mutatna. (Csatárt igazolni kell.)

Aczél Zoltán (3): Sokadjára sem tudott kitalálni semmit a fiatal MTK-sok ellen. Ivancsics gyenge játékát nem észrevenni bűn. A széleket teljesen feladni szintén nagy hiba volt. Tavaszra új vezetőedző is kell.

Hogy valami pozitív vége legyen: ha nem vagyunk érintettek a bundabotrányban akkor simán bentmaradhatunk. Lehet mire elkezdődik a tavaszi szezon a Bochumi ügyészség megtizedeli az NB I-et és egy jobb helyről vágunk neki a bajnokságnak.

MTK - DVTK videók (2009-2010, 15. forduló)

Gólösszefoglaló

Aczél Zoltán nyilatkozata

Aczél Zoltán másik nyilatkozata

Garami József nyilatkozata

Az MTK - DVTK előtt

Itt a bajnoki szezon vége, bár a fórumokat olvasva némileg olyan érzésem van, mintha már két hete szünet lenne. Az MTK ellen senki nem ad sok esélyt és őszintén szólva nincs is sok.

Amióta az MTK koncepciót váltott és nem válogatott játéksokat igazol, akikkel bajnokságot akar nyeni, majd a BL-be bejutni és ott kaszálni, hanem játékosokat nevel, akikkel szinte mindegy az eredmény, lényeg, hogy minél többet és minél drágábban lehessen eladni közülük, azóta nem sok siker termett ellenük.

Elsősorban azért, mert az MTK sokpasszos játéka pont az a játék, amivel a DVTK védelme általában nem tudott mit kezdeni. A felívelgetés, a kontrák, a szélsőjáték ellen hol jobb, hol kevesebb hatékonysággal volt ellenszer, de a sokpasszos játék ellen szinte soha. Szerencsére az MTK-n kívül nem sokan játsszák ezt.

Most sem más a helyzet. Akármelyik belső védőt nézzük, egyiknek sem a futás az erőssége, talán egyedül Viskovic jobb ebben a többieknél.

Mégis, mivel szerezhetünk pontot, pontokat? Nagyon okosat mondok: nem szabad gólt kapni. Azon túl, amit már többször leírtam, hogy a DVTK nem tud fordítani, az MTK nagyon jól ki tudja használni, ha előnybe kerül nálunk erősebb csapatok ellen is. Ismét nagyon fontosak lesznek a pontrúgások, illetve az, hogy a helyzeteket milyen százalékban tudjuk kihasználni. Ezen kívül bízhatunk abban, hogy az MTK kerete igencsak fiatal - még tapasztalt vezérek sincsenek, mint tavaly Végh és Lambulic -, ezért biztosan lesznek gyengébb periódusaik. Ez összeadva sem sok, de legalább van miben bízni.

A kihagyhatatlan kérdés, hogy kikkel lehet eredményesen pályára lépni. Visszakerült a keretbe Gohér, viszont Kovács nem gyógyult meg. Nem tudom, Gohérra milyen hatással volt a pihentetése és milyen okból vette vissza Aczél, de ha valóban azért, mert megérdemelte, akkor Vukadinovic visszatérhet a jobboldalra, Takács pedig középre. Kodalaevet nem láttam még védeni, ezért azt modom, a múlt héten hibázó Somodi nálam még kap egy esélyt. A kezdőbe írtam Ivancsicsot, de erősen el kell gondolkodni, hogy nem-e Lipusznak kellene ott játszania. Apostu beállítása kérdéses még. Ha nem az MTK lenne az ellenfél, akkor biztosan csináltam volna egy kétcsatáros verziót is Balajtival és Apostuval elöl, de így azt hiszem, hátul nagyobb szükség van az emberekre.

Somodi B.
Bognár Zs., B. Milicic, D. Viskovic, D. Vukadinovic
Búrány Z.
Takács P., Huszák T. Lippai Á., Ivancsics G.
Balajti Á.

Vagy:

Somodi B.
Bognár Zs., B. Milicic, D. Viskovic, Gohér G.
Takács P., Búrány Z.
D. Vukadinovic, Lippai Á., Ivancsics G.
Balajti Á.

Ötödször játszik egymással a két csapat, ami valójában csak három, mert a két Ligakupa-meccsen gyakorlatilag a tartalékok játszottak minkétszer mindkét oldalon. Ez egy szép edzői kihívás, mit tanultak az elmúlt mérkőzésból, mit változtatnak, illetve a játékosok hogyan tudják legyőzni azt az ellenfelet, aki a kupameccseken jobb volt náluk.

A magyar futball parizergyára

Rósa Dénes magyar labdarúgót arról kérdezik a sportnapilapban, hogy mit szól hozzá, csapata, a Ferencváros csak a 13-dik helyen áll az NBI-ben. Azt válaszolja, nocsak, annyiadikak lennénk? Mert hogy ő azt nem nagyon figyeli, nem nézi, úgymond a táblázatot, hogy "pontosan" hol is állnak rajta. "Sejtette" - mondja -, hogy nem valami elöl. Hát, tényleg nem.

A nagy dirrel-dúrral a másodosztályból felkerült - felmenedzselt - Fradi jóformán ott van, külfölditőkéstül, angol tulajdonosostul, lipcseistül és rósástul, újstadion-beruházásostul és így tovább, szóval kábé annyit hozott az őszön, mint a júliusban épp csak hogy megmaradt Diósgyőr. Ifikkel, másodvonalbeli kiegészítő emberekkel, innen-onnan szezonközbeni erősítésként összekapirgált játékosokkal. Ja, és itt még az edző is majdnem lemondott, az eredménytelenségre hivatkozva.

De vissza a nyitógondolathoz: szóval Rósa barátunk nemigen van képben, tulajdonképpen miként is szerepel az ő csapata. Hogyan működik a munkahelye. Mi a hétről hétre, napról napra elvégzett munkája eredménye.

Elmeséltem ezt az édesapámnak. A sommás vélemények embere, csak annyit mondott rá, "ezek", mármint a magyar focisták, "ilyenek". Tudniillik "mind". Szerinte csak azt nézik, mikor vehetik fel a pénzüket, meg kicsit edzenek, kicsit focizgatnak. Más nem izgatja őket. Mi tagadás, lám, van, akit az sem, kiesnek-e év végén vagy bajnokok lesznek... Csak szólna azért a menedzsere.

A sommás véleményekkel én nem szoktam egyet érteni. Nincs olyan, hogy "mind", meg az élet különben sem egyszerű, sematizálható. Hanem azért a bennem lévő kisördög csak felteszi a kérdést: vajon a mi szeretett DVTK-nknál is vannak ilyesféle emberek? Játékosok, akiket ennyire foglalkoztat (csak), hogy hol és milyen eredménnyel szerepelnek éppen? Akiknek netán a meccsek végi közönséghez törleszkedés is csak nyűg, mert tíz perccel később ülhet autóba, hogy hazainduljon végre? (Független attól, hogy városon belül vagy az ország egy más tájára.)
Fogalmam sincs. Kíváncsi lennék.

Persze, nem várok névsort. Elvégre ki tudhatná (biztosra). Meg illúzióromboló is volna. És akkor onnantól hogy...?
Mondják, az ember ne nagyon menjen a parizergyárba, mert megtudja az igazat.


(Lehetne egyik oldalról igazolná, másikról cáfolni a méltatlan feltételezést, mondjuk, most szombaton, az Üllői úton, több száz vendégdrukker előtt, értésére adva Rósának és társainak, hogy ők bizony immár csak 14-15-16-dikak, a Diósgyőr meg előrelépett legalább két helyet, bottal üthetik a nyomunk!)

(Persze, tudom, előtte még kupameccsen kellene helyt állni itthon a 3-0-ás előnnyel érkező MTK-val szemben... A felkapaszkodást ma rizikó nélkül el lehet kezdeni - 4-3-as összesítéssel kiesni se volna tragédia -, hogy hétvégén csak folytatni kelljen.)

Lenullázva (MTK - DVTK 3-0, Magyar Kupa)

Budapesti emberünk, kardosig ismét jelentkezett helyszíni tudósításával. Jó olvasást!

A Hidegkuti Stadionban az első sokk a pénztárnál ért: 1500.-Ft-ba került a nem túl szurkolóbarát belépő a vendégszektorba.


A csapatok melegítettek és a helyi műsorközlő már olvasta a csapatok összeállításait amikor beértem. De a kezdőt én már tudtam a Norbi jóvoltából, akivel telefonon beszéltem. A névsor érdekessége az volt, hogy nem tartalmazott jobbhátvédet. 3 védő 6 kp. és 1 csatár - Apostu személyében. Norbi szerint Taki lesz jobbhátvédben, mivel már Egyiptomban szerepelt ott. Bennem felmerült még, hogy lehetne esetleg Vuka is, mivel olyan már volt, hogy a mester hátravitte a baloldalra és akkor mondjuk Huszák játszhatna jobbközepet.
Máris látszik, hogy Norbi bejár a klubházba, mert Aczél az ő variációját preferálta és így álltunk fel (Semmi köze a kettőnek egymáshoz, Aczél Zoli soha senkinek nem árulja el a kezdőcsapatot - nkocsis):

Kovács Z.
Takács, Jeknic, Milicic, Gohér
Vukadinovic, Búrány, Huszák, Lippai
Apostu, Ivancsics

Annyi kis igazítással, hogy Gellért folyamatosan visszalépegetett a középpályára, így csupán Apostu volt az egyetlen csatár.

Az, hogy ez a felállás jó vagy rossz volt-e hamar eldőlt. Bár a szívem csücske Takács Peti, azt be kell látni, hogy nem jobbhátvéd. Háromszor láttam az utóbbi idóben őt ebben a pozícióban játszani.

Az U20 felkészülési meccsén ugyanitt az MTK ellen, a VB-n és most. Egyik alkalommal sem brillírozott. A felkészülési meccsen is kaptak róla egy tizit és most is... Kapu előtti kavarodásnál lekerült a földre, szinte már feküdt, amikor mellette gurult el a labda, kinyúlt a kezével és maga alá húzta. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan mozdulat volt a VB bronzosunktól.

A 11-est a kapufa belsejére rúgta Gosztonyi, így esélye sem volt Kovácsnak.

Ekkor már látszott , hogy ez nagyon nem lesz egyszerű. A játékosaink nem futottak, pontatlanul passzoltak és úgy kezeltek labdát, mint aki most lát ilyet előszőr. Így nem meglepő, hogy az MTK kapujáig nem sikerült eljutnunk. Ellenben az MTK a szokásos ügyes öszjátékait játszva több helyzetet is kidolgozott a bizonytalankodó védőink segítségével. Egy ilyen alkalommal Zsidai be is talált. Egy beadást húzott át a hosszú sarokba, ezzel 2-0.

A gól után sem sikerült felpörögnünk: ötlettelen tili-toli, az is oldalra - ez volt a játékunk. Ha véletlenül valaki felrúgta a támadó harmadba a labdát az a rendkivül indiszponáltan játszó Aposturól jött vissza. Szörnyű volt látni, hogy a megváltóként érkezett csatárunk a 16-os vonalán állva úgy vette át a labdát , hogy az visszapatant a felezővonalig...

A félidő utolsó momentuma Takács Peti sérülése volt. Egy rúgást kapott a jobb lábára ami miatt a földön maradt és hangos jajgatásba tört ki. Hordágyon vitték be az öltözőbe.

A szünetben kettőt cserélt Aczél. Bejött Lipusz és Szabó Viktor, Vuka és Apostu helyett. Taki maradt annak ellenére, hogy a helyi szpíker már "lecserélte" és szimpatikusan jobbulást kívánt neki.

Kovács Z.
Takács, Jeknic, Milicic, Gohér
Búrány
Lippai, Huszák, Ivancsics, Lipusz
Szabó V.

Ez a csapat 3 perc alatt két ziccert dolgozott ki és ha azokat Lippai illetve Lipusz belövi rögtön más a leányzó fekvése. De nem rúgta be. Mindenesetre Szabó és Lipusz új lendületet vitt a játékba. Gyorsabb, kombinatívabb lett a játékunk és voltak helyzeteink. Feljavultak a védőink is, így hátul is stabilabbakká váltunk. Maga a meccs is pörgősebb lett, aminek örülhettünk volna, ha nem az MTK szerez újabb gólt. A 16-os sarkáról Bori mesterien csavarta a szabadrúgást a sorfal fölött a felső sarokba 3-0.

A csapat ennek ellenére nem adta fel, de semmi sem sikerült, pedig a helyzeteink megvoltak. Szabó V. kapufát lőtt, de volt burleszk filmbe illő kapu előtti kavarodás is, amikor 3-4-en is gólt szerezhettek volna, de mindig kivágódott valakiről a labda.

10 perccel a vége előtt beállt Taki helyére Lakatos, ami nem osztott, nem szorzott. Ezen a napon az döntött ,hogy az első félidőt átaludtuk, míg a másodikban nem sikerült az adódó lehetőségeinket gólra váltani.

Akik kilógtak a mai csapatból:

• Taki, Huszák, Apostu - lefelé
• Szabó V., Lipusz, Búrány - felfelé

Mint minden MTK elleni meccsen most is szembetűnő volt az a technikai és taktikai fölény amit a fiatal kék-fehérek képviselnek. Sokkal jobban kezelik és jobban fedezik a labdát, jobban cseleznek, meglátják az üres játékostársat és oda is tudják neki rúgni a labdát.

Ezzel gyakorlatilag el is dőlt a párharc. Nyugodtan készülhetünk egy cserecsapattal a visszavágóra, hogy a Fradi ellen pihent társaság léphessen pályára.

Lopott poszt (MTK - DVTK 1-1, Ligakupa)

A vendégposztok után jönnek a lopott posztok, a lényeg, hogy minél kevesebb dolgom legyen :-)

Komolyra fordítva, ahogy a twitteren írtam és itt jobbra is olvasható még egy ideig, mivel a diósgyőri játékosok közül sem ismerek mindenkit, - az MTK-ról nem is beszélve - ezért a szerdai Ligakupameccset nem kommentálom. Viszont kardosig írt egy offot egy korábbi kommenthez, ami tökéletesen pótolja ezt a hiányt. Az internetes közvetítésen kívül amúgy sincs más infóm, mert amikor az öcsém megtudta, hogy két "ificsapat" lép pályára, inkább nem is ment ki.

Tehát ezt a kommentet emeltem ki - ha úgy tetszik, loptam.

Kardosig írása:

Tegnap megnéztem az MTK II - DVTK II meccset a Liga Kupában.

Legfőképpen arra voltam kíváncsi, hogy azokon a posztokon (balhátvéd, csatár, jobb oldali kp.), ahol a nagy csapat bajban van, milyen megoldási lehetőségek vannak házon belül.

Az MTK az első félidőben elég visszafogott teljesítményt nyújtott. Mi pedig szépen játszottunk, több helyzettel, lövésekkel, agresszív letámadással.

A második félidőben az erőnléttel jobban bíró, - bár emberhátrányban lévő - MTK feljött és egyenlített. Míg nálunk már csak felvillanások voltak.

Nálunk a meccs legjobbja a balközepet játszó Horváth Szabi volt. Rengeteget futott, harcolt, labdát szerzett, jók voltak a beadásai, volt egy jó szabadrúgása és nem mellékesen ő rúgta a gólunkat egy szöglet utáni kavarodásból.

De jó teljesítményt nyújtott Bokros, Kleiber és Menyhért is.

Akik nem tetszettek, vagy akiktől többet vártam: Somodi, Faggyas, Kovács Sz., Kerényi. Bence többször is bizonytalanul jött ki a beívelésekre, bár a gólról nem tehetett. Eddig úgy gondoltam, hogy nem leszünk bajban akkor sem, ha Kötél elmegy. Most elbizonytalanodtam. Milán és Szilárd volt a két ékünk. A volt debreceninek volt több helyzete (a végén kapufája), de összességében kevés volt amit elől nyújtottak.

Kerényi a legnagyobb csalódás. Az MTK jobbszélsője Kákonyi annyiszor verte meg, ahányszor szembe kerültek. Kedvetlenül, unottan, alibizve játszott. A támadásokat egyetlen egyszer sem segítette. Ezért kár volt marasztalni.

Összességében nem lettem boldogabb a meccs után. Egyrészt a meccset emberelőnyben meg kellett volna nyerni. Másrészt azokon a posztokon, ahol gyengébbek vagyunk a fiatalok között sincs alternatíva.

Csatárposzton Balajtinak és Szabónak nem kell félnie, hacsak nem a grúz támadótól. Balhátvédbe mindenki jobb megoldás Keránál, míg jobbszélen bár nem volt rossz Kleiber és a második félidőben Bokros sem, azért Lipuszt (vagy most már Vukadinovicsot) valószínűleg nem fogják kiszorítani.

Ráadásul még a csapatkép alapján elég brutál felépítésű Bulatovicsot sem láttam játszani. :(

Követendő-e az MTK-modell?

Kikaptunk az MTK-tól vasárnap, és ismét felerősödtek azok a hangok, hogy nem kellenek légiósok, hanem inkább magyar fiatalok kerüljenek a csapatba, tehát kövessük az MTK-t. De biztos, hogy ez kell nekünk?

Az MTK sikereit elfogadnám (tavaly bajnokok lettek), szimpatikus az is, hogy Várszegi meghonosította az akadémia-rendszert Magyarországon. Viszont van egy olyan érzésem, hogy a bajnoki cím csak egy jó melléktermék volt, mint Tiszaújvárosban a nyáron is használható korcsolyapálya. A fő cél a profit, mihez játékosokat kell nevelni majd eladni, az eredményesség csak abból a szempontból számít, hogy egy bajnokcsapatot drágábban lehet kiárusítani. Nincs kétségem, ha az üzletet az mozdítaná elő, hogy az MTK az NB II-ben játszik, akkor már régen másodosztályúak lennének. Ez pedig már messze áll a sporttól.

És ha nem az eredmény számít, hanem a bevétel, akkor miért nem szurkolunk inkább áruházláncoknak? Hajrá Cora! A miskolci ligába tavaly feljutott Auchan jól teljesít, nem lesznek kiesési gondjai, a Billa viszont néhány éve kiesett és azóta esélye sincs a visszajutásra. A Tesco kínai légiósokkal erősít, de a minőség nem éri el a miskolci liga szintjét.

Várszegi idejekorán lépett az agárdi akadémiával. Nem sajnálta a pénzt, mert ez nem ablakon kidobott pénz volt, hanem befektetés. De a sikereinek jó része azon alapult, hogy egyedüli akadémiaként az egész országból gyűjtötték a tehetségeket. Tehát nem egy falu 11 botlábú srácát tanították meg focizni, hanem egy válogatott krémből neveltek jó focistákat. Most már egyre több akadémia van, nehezebb elszipkázni minden tehetséget, nem is nagyon fordul elő, hogy egy korosztályos válogatott csupa MTK-sból álljon, és olyan sem lesz még egyszer, hogy majdnem minden utánpótlás-bajnokságot az MTK nyerjen meg. (Ezért is nagy baj, hogy a DVTK-nak nincs akadémiája, mert így Borsod megye nincs lefedve, az itteni tehetség szabad préda a többi akadémia számára.)

De szurkolói szempontból mégis az a legszörnyűbb, hogy eleve vesztes minden szituáció. Ha gyengébb egy játékos, akkor elzavarják (Bori, Pollák), ha jobb, akkor pedig elmegy egy gazdagabb csapathoz (Németh, Gulácsi). És jön helyettük a következő generáció, amelyik lehet tehetséges vagy kevésbé az, de biztosan félkész játékosokból áll. Esély sincs az eladott játékosok árának egy részét visszaforgatni erősítésként. Kicsit az egyszervolt katonacsapatokra emlékeztet, amely kerete évről évre változott így esélyük sem volt tartós eredmény elérésére.

Most gondoljatok bele, mi történne, ha bajnokságot nyerne a Diósgyőr (egy hétig részeg a város), majd a BL-selejtezőből kiesne (másnapos ébredés), utána pedig 10. helyre csúszna vissza a csapat azért, mert a vezetőség eladta a játékosokat, de nem vásárolt senkit! Minimum lázadás törne ki, Dlusztus csak rendőri kísérettel tartózkodhatna Miskolcon, Káli már a 2018-as választást is elveszítené és a stadionrekonstrukció első elemére, a stadion bontásra nem kellene pénzt félretenni. Ugyanez történt az MTK-nál is, ha a reakciókat illetően nem is ilyen drasztikusan. Vasárnap 400 (300?) néző volt kinn a stadionban, ebből ~100 diósgyőri, másik 100 ingyenbelépővel (családtagok, szakemberek és Vágó Attila). Soha nem voltak sokan a Hungária körúton, de ennyire kevesen… A szurkolókat nem lehet átverni.

Szóval, biztosan kell nekünk az MTK-modell?

MTK - DVTK videók (19. forduló)

Ahogy találok újabb videókat az MTK - DVTK meccsről, folyamatosan frissítem. Nézzetek vissza időnként!

Teljes bajnoki összefoglaló a Duna Tv-n, az MTK - DVTK 5.25-től 6.31-ig.

A 11-es.

Lippai Ákos nyilatkozata a mérkőzés után

Köteles László nyilatkozata a mérkőzés után

Összefoglaló és Gálhidi nyilatkozata a városi tv-ben

És ki fog gólt lőni?

Nem szeretném az egész tavaszt a gólaszály miatti siránkozással tölteni, de ha optimistán nézzük a helyzetet, akkor ismét azt lehet mondani, hogy az MTK ellen is voltak helyzetek, csak azt be is kell rúgni.

Ha realisták maradunk, akkor persze el kell ismerni, hogy egy nagy verés is benne volt - benne is maradt szerencsére - a meccsben, hiszen a két gól mellett azért volt egy kapufa, egy gólvonal elől kivágott labda és Köteles is védett néhányat. Persze akár pontot is lehetett volna szerezni, de ahhoz gólt kellett volna rúgni.

Gólt bizony, mert az MTK annyival jobb csapat a Honvédnél, hogy kihasználta a lyukas jobbhátvéd posztot. A Honvéd elleni meccs értékelésekor azt írtam, hogy "az MTK ellen akár Bokros, akár Ahodikpe is fut ki jobbhátvédként, nem leszek meglepve" tehát nincs sok alapom Ahodikpe csapatba állítását kritizálni, de most kiderült egyáltalán nem jó megoldás jobbhátvédként, egész egyszerűen nem arra áll az agya, hogy neki ki kell szorítani az ellenfelet. Kaptunk róla két gólt, de ezen kívül is rengetegszer futott alá a labdának, maradt le az emberéről. Gálhidi is elismerte, hiba volt Ahodikpe beállítása, bennem a jövővel kapcsolatban két kérdés merül föl: 1, Ki lesz a jobbhátvéd? Legyen Bokros! Lakatost már többször próbálta Vágó, egyszer sem jött be, Bokrosnak voltak jó és rossz meccsei, ráadásul fejlődőképes. 2, Mi lesz Ahodikpével? Félek tőle, Gálhidi elfelejti, pedig a középpálya szélén van helye.

A tv-ben néztem a meccset, hallgattam a kommentátor bénázásait. Nem tudom, másnak feltűnt-e, hogy az első félidőben csak Kötelest (sárga mez volt rajta, míg a többi diósgyőrin fekete), Ahodikpét (az egy szem fekete fiú), Hommát (ő sem az a tipikus magyar srác) és Tóth Mihályt (ha szemét akarok lenni, akkor ezt a jobb karján lévő kék csapatkapitányi szalagnak tudom be) ismerte föl és nevezte néven. Amikor már nagyon a DVTK-ról kellett beszélni, mert kezdett unalmassá válni a sok MTK, akkor pedig jött a "Diósgyőrben mindig sok néző van" toposz, és egy-két idézet a hivatalos honlapról. Ez főleg azért volt kontrasztos, mert Bognár György az MTK játékosokról pedig úgy beszélt, mint aki gyerekkoruktól ismeri őket. Jó lenne, ha a szakértő nem csak az egyik csapatot szakértené, hanem mind a kettőt, a kommentátor pedig felismerné az összes játékost. (De sokat szidtuk az öreg Knézyt, pedig őt láttam a BSE csarnokban játékosnévsort biflázni egy kosármeccs előtt, holott ott csak 5-5 játékos volt egyszerre a kisebb pályán, sőt, a névvel ellátott mez is hamarabb elterjedt, mint fociban.) Bognártól, mint szakértőtől azt is elvártam volna, hogy egy-egy csere után elmondja, történt-e szerkezeti változás. Homma a jobb középpályán kezdett, de láttam Szabó Viktor beállása után a balhátvéd posztján szerelni, Lippai is fel-feltűnt a jobboldalon, szóval lett volna miről beszélni. Ezzel együtt dicsérték a DVTK-t is, talán jobban is, mint sok szurkoló.

Nem tudom, melyik korábbi bejegyzésemben írtam, hogy a DVTK még nem tart ott, hogy egy betömörülő ellenféllel szemben magabiztosan játsszon. A korai gólnak (góloknak) köszönhetően most is ez a játékhelyzet került elő. Feltűnő volt, hogy milyen pontatlanok az átadások, úgyhogy lehet hőbörögni a hosszan felívelt labdák miatt, de abból kevésbé tud az ellenfél kontrázni, mint a középpályán elrontott passzok után. Nem volt elég tér, és az átlövésekkel sem sikerült megbontani az MTK védelmét. Kambernek volt néhány próbálkozása, de nem sok eredménnyel.

A mérkőzés végi statisztika teljesen kiegyenlített képet mutatott, sőt, szögletben diósgyőri fölényt. Ez azért szomorú, mert ősszel nagyon sok gólt szereztünk pontrúgás után, most viszont az sem ment, még igazi helyzet sem adódott.

A legnagyobb helyzet Tóth Misi előtt volt anélkül, hogy szinte bármit is tett volna érte. Homma kiválóan vitte be a labdát a 16-oson belülre, lőtt is, Végh védése után pedig Tóthra pattant a labda. Ha gól, akkor sem lőtte volna, hanem mandínerezi. Szóval nem gondolom, hogy kihagyta a helyzetet, de ha formában van, akkor biztosan a kapufa másik oldalán esett volna le a labda.

Most pedig következzék szokás szerint a személyenkénti értékelés. Csillag kisbetű: mivel tv-n keresztül láttam a meccset, csak azt tudom értékelni, amit mutattak, tehát ha Ahodikpe folyamatosan ingázott a két alapvonal közt, lefutott egy maratont, de soha nem kapott labdát, akkor az sajnos ebből az értékelésből is kimarad.

Köteles László: Ahogy mondani szokás, a gólokról nem tehetett. Volt két-három nagy védése, én nagyobbnak tartom a lecsúszó beadás utáni mentést, mert az egy alattomos kategória, nem igazán számít rá a kapus.

Euloge Ahodikpe: Lásd fentebb, jobbhátvédként megbukott, várom a csapatba jobb oldali középpályásként.
Despot Viskovic: Nem miatta kaptunk ki, a belső védőket nem lehet hibáztatni a vereségért.
Boris Milicic: Mnt Viskovic, ezen kívül próbált fellépni a támadásokhoz is (ez is a középpálya kritikája), volt egy ígéretes megindulása is.
Gohér Gergő: A Honvéd elleni meccshez képest nem volt annyi ígéretes beadása. Neki sem volt egyszerű a helyzete, mert a visszazáró MTK és a kétgólos hátrány miatt előre kellett menni, de közben a fél szemét Hrepkán kellett tartani.

Búrány Zoltán: Mindenki lehúzta, én nem láttam, mit csinált, ez is lehet kritika. Mindenesetre a DVTK feljavult Takács beállása után.

Homma Kazuo: Nagy szólójával, amit lövéssel fejezett be megmutatta, van esély a gólszerzésre. Jól mozgott, a pálya több pontján feltűnt. Csak meg kellene próbálni, mi történik akkor, ha még előrébb játszik.
Srdjan Stanic: Hááát... Egyszerűen el nem tudom képzelni, miért nem tudja vinni a csapatot a hátán. Ráadásul most még jól sem játszott.
Djordje Kamber: Az öcsém szerint nem bírta le a DVTK, hogy gyengén játszott - és ő a helyszínen látta a meccset. A tv-n keresztül úgy tűnt, ő legalább lövöldöz becsülettel, viszont nem tudott hatékonyan szűrni, az ő lelkén is szárad, hogy átszaladtak a középpályánkon.
Lippai Ákos: Van egy olyan érzésem, hogy a hozzá és Pelecaci-hoz hasonló játékosok nem férnek el ebben a felállásban. Legyen előttünk 2-3 játékos, akinek lehet passzolni, akkor meglátjuk, mire képes. Egyébként nem volt gyenge, de nagyon jó sem.

Tóth Mihály: Rúghatott, mandínerezhetett volna gólt - erről írtam -, adhatott volna gólpasszt, - de a társak nem érkeztek a 16-oson belül letett labdájára -, küzdött, felőrlődött. Csak az első kicsi gólt kellene megrúgnia. Lehet, most üt vissza nála a téli hercehurca.

Takács Péter: Kár, hogy megbetegedett és nem tudott kezdeni.
Szabó Viktor: Számomra azt bizonyította a beállása után, hogy csak csatárként szabad számítani rá. Volt egy - nem túl jó - fejese, próbálta letenni a labdákat, a múltkori teljesítményénél mindenképpen jobb volt.
Djordje Simic: Egy újabb idegenégiós a listán, aki tétmeccsen pályára lépett a DVTK-ban. Nem is értem Gálhidit, miért vár olyan sokat a cserékkel. Mintha azért küldte volna a pályára, hogy szokja a légkört. Dehát Simic nem egy 17 éves szépreményű fiatal!