Az persze egyből látszik, hogy összemontírozott felvételről van szó, a hang és a kép véletlenül sincs összhangban, valószínűleg egy másik szám videofelvételét használták a képanyagnak a Diósgyőr-induló hangfelvételéhez. De ez csak szőrszálhasogatás!
Sajnos én soha nem hallottam őket a stadionban, de ez alapján is el tudom képzelni, milyenek lehettek azok a nagy idők.
Magáról az induló keletkezéséről a Reflex zenekar honlapján találtam néhány sort:
| A 70-es évek magyar labdarúgásának legsikeresebb együttese a Diósgyőri Labdarúgócsapat. A zenekart az egyik ismert miskolci újságíró beszéli rá, hogy írjanak indulót a csapatnak. Így születik meg a „HAJRÁ DIÓSGYŐR”, induló, amelyet az együttes a nagy meccsek előtt több alkalommal is élőben játszik el a telt házas diósgyőri stadionban (Besiktas, Hajduk Split, stb). Az induló a diósgyőri focirajongók indulójává vált és mind a mai napig minden itthoni mérkőzésen több alkalommal elhangzik. |
A '70-es évek magyar labdarúgásának legsikeresebb együttese ugyan sajnos nem a DVTK volt (a Belügyminisztérium hátszelével nyolcszor nyert bajnokságot ekkor az Újpesti Dózsa), de a diósgyőri labdarúgás sikerkorszaka az évtized második fele.
De érdekes az induló utóélete is, mert azt nem mondanám, hogy az elmúlt húsz évben volt olyan divatos zenei stílusirányzat, amelynek megfelelt volna a Reflex zenekar dala, mégis, amikor Hubicsák Ferenc kitalálta, hogy kell új induló és valami barátja/üzletfele meg is csinálta (Diósgyőr, vasgyárerő), akkor egységesen hördült fel a szurkolótábor, hogy el a kezekkel "az" indulótól. Lehet, a fülbemászó dallam, lehet Bárdosi István szövege miatt, de el sem tudom képzelni, hogy feledésbe merüljön ez a dal, amíg rúgják a labdát Diósgyőrben.