Tegnapelőtt este megnéztem az őszi gólösszefoglaló második részét a városi tv-n. Az elsőről lemaradtam, kíváncsi vagyok persze arra is, de abból a szempontból egyáltalán nem sajnálom, hogy az utolsó 10 meccs sokkal élvezetesebb volt.
A Nyíregyháza elleni idegenbeli meccsel kezdődött és igazából csak a siófoki kínlódást hagytam volna ki, de utána annál szebb volt a többi győzelem sorozatban. A meccseket mind láttam, többségét élőben is, ezért az "csak" a visszanézés örömével töltött el. Viszont a mérkőzés utáni nyilatkozatokat rendszeresen elfelejtem megnézni, illetve sokszor egész egyszerűen más dolgom van kedd este. Pedig érdekesek.
Sisa Tibor nagy EMBER. Az eredményei magáért beszélnek, de engem mégis a nyilatkozatai fogtak meg. Szerény, emberi, de mégis kemény. És okos. És hiteles. Ahogy beszél, lerí róla, hogy nagyon ért a focihoz, és ezt át is tudja adni, de közben a földön marad. Őszintén szólva nem csodálkozom, hogy pillanatok alatt megszerette mindenki, tényleg szomorú, hogy csak néhány hónapot töltött el Diósgyőrben. Persze a távozása is olyan "sisás" volt, de én megbocsátottam volna neki, ha ez egyszer nem ragaszkodik a kimondott szóhoz és csak kellemetlen közjáték lett volna a lemondása.
Szerencsére ez nem nekrológ, sőt, bízom benne, hogy fog ő még szerepet vállalni a diósgyőri fociban. Mit szólna például egy utánpótlás-igazgatói(?) álláshoz?
2009. február 12., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése