Jómagam csak némi késéssel értem ki, s az erőviszonyokat jól mutatja, már akkor közel féltucattal "ment" a hazai gárda. És amint helyet foglaltam, potyogtak is tovább a gólok. Legalábbis a szünetig, akkor teljes egészében lecserélődött a mezőnyjátékosok köre, ekkor következtek jobbára a próbálkozók - és hát a legtöbb, amit el lehet mondani az ő negyvenöt percükről... hogy próbálkoztak. Ki derekasan, ki tessék lássék, nagyjából mindenkor képességei szerint.
Mert mit szeretne ilyenkor olvasni a leírásokban az a szurkoló, aki nem volt ott, hogy saját szeme révén értékítéletet alkosson? Azt, hogy "na, ki lehet hasznára a DVTK-nak?" Nos, a rövid válasz az, hogy olyan nagyon senki nem ordibált az azonnali leszerződtetése ügyében... Egyik újról sem igazolódott be (és, sajnos, a régiek közül sem mindenkiről), hogy feltétlen helye lehetne a miskolci kezdő 11-ben az első osztályban.
Az alábbiakban az én személyes, szubjektív és rendkívül szelektív megfigyeléseim következnek: amit láttam, amit hallottam, és amit abból meg-, illetve feljegyeztem, hogy a blogban megoszthassam a nagyérdeművel.
(Előtérben is, háttérben is olyasmi, ami nemsokára talán már nem lesz többé látható: atléta a rekortánon, és a hamarosan eltűnő lelátórész)Talán a legérdekesebb dolgok a tribünön hangzottak el. A dvtk.eu fórumából ismert, rendkívül aktív drukkertársunk például meccs közben beszélt telefonon Gáspárékkal (az egykori diósgyőri középhátvéd újbóli ideigazolása, ugyebár, az elmúlt napokban felmerült, de tegnap még a Fáy utcában tesztelték), s annyit lehetett belőle kihallani, hogy emberünket nem szerződteti a Vasas, talán anyagi követelései kapcsán (amik állítólag havi egy millióról szólnának), ellenben nem kizárt, hogy a DVTK így most lecsap rá. Ugyanitt rebesgették, hogy a sajtóban ugyancsak hírbe hozott (ex-debreceni) győri Bajzát turira nem jön Miskolcra, mert ha egy "sztárnak" egymilliót ki is pengetne a klub hónapról hónapra, az általa (ismét: állítólag) kért hármat már biztos nem.
Ha már csatár: a grúz szenzációként beharangozott Melkadzét nem láttuk, a fiatal Bulatovicsot a második félidőben igen, elég esetlen mozgású, nagyra nőtt srácnak tűnt, aki csetlik-botlik a 16-oson belül, többen elkönyvelték, hogy "nulla a gyerek", de nekem az jutott róla eszembe, hogy valószínűleg ez a hasonló alkatú, amúgy született középcsatárok átka; Vieri se hiszem, hogy nagymenő tehetségnek számított gimnazista korában. Szóval a fene tudja. Azért begyötört ő is egy vagy két gólt a végén. (Nem mintha ennek az eleve alárendelt szerepet játszó, a végére összecsukló Abaújszántó ellen nagy értéke volna.)
Még egy csatárról, az általam is kíváncsian várt Faggyasról: nem éreztette, hogy első osztályú felnőtt futballra alkalmas volna, az édesapám nyersen úgy jellemezte, "kispályás". Szabó Viktor, akit viszont sokan semmire sem tartanak, megint hozta a "Simon Attila"-formáját: második kategóriás mérkőzés lévén rúgott pár gólt.
Áttérek a védőkre. Horváth Gábor (ahogy utaltam rá, a rendes kezdőké az első félidő volt) a védelem közepén kapott helyet, Viskoviccsal, de mintha ő lett volna valójában leghátul, míg a két szélső védő abszolút előre, tudott húzódni. Főleg Lakatos, aki látványosan mutatta meg, hogy milyen gyors: a félpályánál az ő hibájából ugrott ki egyszer egy szántó csatár, de 2-3 méteres hátrányát Béla 6-8 méteren simán behozta és szerelt.
A második félidőben pálára lépő Kállainál nagyon éreztem, hogy most akarja megmutatni, mintha úgy gondolná, pályafutása kritikus szakaszában van ezekben a hetekben. A megye-egyes támadók ellen, persze, nem volt alkalma semmit sem bizonyítani, ezért folyton előretört, párszor szép megelőzésekkel, néha próbajátékon lévő középpályás társait is maga mögé küldte, hogy feljebb léphessen. Ezzel szemben Menyhért ma sem bizonyította, hogy érett lenne a legmagasabb osztályra, érdekes módon fiatal társai, Bokros vagy Horváth sem sokat erőlködtek.
A velük egy félidőben látott külföldiek közül a nézők egy részének a lobogó hajú brazil irányító tetszett, nekem nem, legfeljebb azzal, hogy jópárszor erőszakosan próbált labdát szerezni még az ellenfél térfelén. A jónevű Henry atletikus alkatával tűnt, s két-három jobb beadása után az ő leigazolását is pártolni kezdte a közönség egy része. Én viszont benne is azt láttam, hogy dacára a nulla védőfeladatának, zömmel azt tekintette az egyetlen kihívásnak, hogy oldalra, a mellette álló védőtársnak visszapasszolja a labdát... Próbajátékon?
Többet igyekezett a bal oldalon a 21-es számú szélső, róla ott helyben senki nem tudta, név szerint ki lehet, mindenesetre nem jó megoldásaival, hanem túlzott erőszakosságával hívta fel magára a figyelmet. A másik oldalon, elől, Bulatovics éktársaként játszó srác (16-os) a labdával is találkozott, gól is fűződik a nevéhez. Amolyan Pelecaci alkatú figurának tűnt, kábé hasonló képességekkel. Apropó, itt visszakanyarodnék az első játékrészhez: a jobboldali középpályás-szélső szerepében most láthattuk először Vukadinovicsot, akiről eddig jókat lehetett olvasni; a szerdai produkciója alapján, ha ő is próbajátékon lett volna, szintén nem lehetne egyértelműen nyilatkozni a leigazolása esélyeiről.
Jegyezzük meg még végezetül, hogy a DVTK kapujában Giák Tamás állt, Köteles a túloldali kaput védte, egész addig, míg egy rossz kifutás kapcsán a hasába bombázott labda miatt olyan fájdalmai nem adódtak, hogy le kellett jönnie. Akadt, aki felháborodott a lelátón: mikor már eladnák, minek kitenni ilyen sérülésveszélynek?!
Ennyit gyorsan, ha befut a Boon révén az összeállítás (góllövőkkel, pontos végeredménnyel), ideteszem a poszt végére.
Kiegészítés, pontosítás:
Nos, az eredmény 12-0 lett (8-0), Melkadze sérülés miatt a lelátón ült; az említett brazil bizonyos Ricardo Japa, az agilis csatár pedig a szlovák Slavomir Balis. (De hogy az az agresszív csávó Kerényi lett volna?! Kutya legyek, ha felismertem.)
Diósgyőri VTK - Abaújszántó 12-0 (8-0)
DVTK: Giák (Jakab) - Lakatos (Bokros), Viskovics (Menyhért), Horváth G. (Kállai), Gohér (Henry) - Vukadinovics (Nagy R.), Takács P. (Japa), Búrány (Horváth Sz.), Lipusz (Kerényi) - Szabó V. (Bulatovics), Faggyas (Balis).
Góllövők: Faggyas (3), Szabó V. (2), Takács P. (2), Bulatovics (2), Lipusz, Balis, Menyhért (11-esből).
Kiegészítés, pontosítás másodszor:
Pisti barátom meggyőződéssel állítja, hogy a dvtk.eu által Faggyasnak tulajdonított három gól közül az egyik valójában Vukadinovics nevéhez fűződik. Hiszek neki. A fenti adatsort tehát így tessék fejben korrigálni.
Kiegészítés harmadszor:
Rímel valamelyest a hivatalos edzői értékelés is a miénkre. Azt mondja a tréner a Boonnak ma: "A szlovák csatár, Balis ügyesen mozgott, ma nem volt edzésen, azonban remélem, lesz még alkalmam szemügyre venni. Japa teljesítménye feledhető volt, ő már összepakolt, elment, Henry pedig nem jobb, mint a posztján lévő magyarok. (...) Dejan Vukadinovic jól játszott szerdán.”
Úgy volt, nem tudok kimenni a meccsre, ezért kértem meg wmittyt, hogy írja meg, mit látott. Aztán végül mégis odaértem a második félidőre.
VálaszTörlésSok értelme nem volt annak a 45 percnek (nekem valamiért sokkal kevesebbnek tűnt, mintha csak 30 percet játszottak volna), a vendégek teljesen elkészültek az erejükkel, át sem lépték a félpályát. Így a védelem esetében tényleg csak annyi derült ki, hogy mennyire tudnak támadni.
Az újak közül szerintem Henry (a BOON-ról kiderül, Henry Eze Chigozievel a teljes neve) volt a legjobb, sokat mozgott, jól adta be a labdákat. Csakhát védő, abból a tudásából sok nem derült ki. Viszont az mindenképpen a szerződtetése mellett szól, hogy balhátvéd, Horváth Gábort pedig Aczél nagyon szeretné középen játszatni.
Japa sokat kérte a labdát, amivel aztán semmi extrát nem csinált, felejtős.
Balist mindenképpen megnézném másik meccsen is a stáb helyében. Találó wmitty jellemzése, hogy Pelecaci alkatú, a mozgása is olyan, talán ezért ódzkodnék egyetlen jó teljesítmény után papírt tolni az orra alá, nehogy utána egy évig mondogathassuk, jó játékos, csak még semmit nem csinált.
Nem új, de én most láttam először játszani Bulatovicot. Sok-sok éve Király Sanyi hozott valamelyik szovjet utódállamból egy magas, erős, de fakezű tinit, mondván, a növésben senkinek nem tud segíteni, de bárkit meg lehet tanítani kosarazni. Ez jutott ezsembe, mert Bulatovic nem egy labdazsonglőr, de nem fogják elnyomni a kapu előtt, az biztos.
Kerényit én sem ismertem fel, de ha próbajátékon lett volna, akkor rá is azt mondanám, hogy nem kell. Focihoz nem értő párom szerint pedig az olyan ember, aki nem tud uralkodni az idegein, jobb, ha minél távolabb van a csapattól.
A többiek? Kapus nélkül sem kaptunk volna gólt a második félidőben, a középső védők ha nagyon unatkoztak hátul, akkor előretörtek, de minden eredmény nélkül. Horváth Szabolcs a gyengébbek közé tartozott, viszont Nagy Róbert biztató volt, ezt kellene majd a bajnokikon is.
"nem egy labdazsonglőr, de nem fogják elnyomni"
VálaszTörléshát te nem emlékszel már Balás "kigyúrtállat-terminátor" Gergőre?
Nem akarom azt az érzést még egyszer végigélni, hogy egy ilyen játszik meccsről meccsre szeretett csapatomban...
Beteszem kommentbe is, úgy többen észreveszik a fejleményt:
VálaszTörlésRímel valamelyest a hivatalos edzői értékelés is a miénkre. Azt mondja a tréner a Boonnak ma: "A szlovák csatár, Balis ügyesen mozgott, ma nem volt edzésen, azonban remélem, lesz még alkalmam szemügyre venni. Japa teljesítménye feledhető volt, ő már összepakolt, elment, Henry pedig nem jobb, mint a posztján lévő magyarok. (...) Dejan Vukadinovic jól játszott szerdán.”
Ja, és azt hallani, hogy Gáspár-ügyben elment a vonat. Igaz, többen hozzáteszik: azért nem volt ő akkora király, hogy most sírnunk kéne.
@piros: Persze, emlékszem. De ő nem tizenévesen került ide.
VálaszTörlésBulatovic egyelőre nem az első csapatnál játszik, neki az NB III-ban kell tanulni, majd bizonyítani. Ha megüti a szintet, akkor jöhet, ha nem, akkor nem.