Kikaptunk az MTK-tól vasárnap, és ismét felerősödtek azok a hangok, hogy nem kellenek légiósok, hanem inkább magyar fiatalok kerüljenek a csapatba, tehát kövessük az MTK-t. De biztos, hogy ez kell nekünk?
Az MTK sikereit elfogadnám (tavaly bajnokok lettek), szimpatikus az is, hogy Várszegi meghonosította az akadémia-rendszert Magyarországon. Viszont van egy olyan érzésem, hogy a bajnoki cím csak egy jó melléktermék volt, mint Tiszaújvárosban a nyáron is használható korcsolyapálya. A fő cél a profit, mihez játékosokat kell nevelni majd eladni, az eredményesség csak abból a szempontból számít, hogy egy bajnokcsapatot drágábban lehet kiárusítani. Nincs kétségem, ha az üzletet az mozdítaná elő, hogy az MTK az NB II-ben játszik, akkor már régen másodosztályúak lennének. Ez pedig már messze áll a sporttól.
És ha nem az eredmény számít, hanem a bevétel, akkor miért nem szurkolunk inkább áruházláncoknak? Hajrá Cora! A miskolci ligába tavaly feljutott Auchan jól teljesít, nem lesznek kiesési gondjai, a Billa viszont néhány éve kiesett és azóta esélye sincs a visszajutásra. A Tesco kínai légiósokkal erősít, de a minőség nem éri el a miskolci liga szintjét.
Várszegi idejekorán lépett az agárdi akadémiával. Nem sajnálta a pénzt, mert ez nem ablakon kidobott pénz volt, hanem befektetés. De a sikereinek jó része azon alapult, hogy egyedüli akadémiaként az egész országból gyűjtötték a tehetségeket. Tehát nem egy falu 11 botlábú srácát tanították meg focizni, hanem egy válogatott krémből neveltek jó focistákat. Most már egyre több akadémia van, nehezebb elszipkázni minden tehetséget, nem is nagyon fordul elő, hogy egy korosztályos válogatott csupa MTK-sból álljon, és olyan sem lesz még egyszer, hogy majdnem minden utánpótlás-bajnokságot az MTK nyerjen meg. (Ezért is nagy baj, hogy a DVTK-nak nincs akadémiája, mert így Borsod megye nincs lefedve, az itteni tehetség szabad préda a többi akadémia számára.)
De szurkolói szempontból mégis az a legszörnyűbb, hogy eleve vesztes minden szituáció. Ha gyengébb egy játékos, akkor elzavarják (Bori, Pollák), ha jobb, akkor pedig elmegy egy gazdagabb csapathoz (Németh, Gulácsi). És jön helyettük a következő generáció, amelyik lehet tehetséges vagy kevésbé az, de biztosan félkész játékosokból áll. Esély sincs az eladott játékosok árának egy részét visszaforgatni erősítésként. Kicsit az egyszervolt katonacsapatokra emlékeztet, amely kerete évről évre változott így esélyük sem volt tartós eredmény elérésére.
Most gondoljatok bele, mi történne, ha bajnokságot nyerne a Diósgyőr (egy hétig részeg a város), majd a BL-selejtezőből kiesne (másnapos ébredés), utána pedig 10. helyre csúszna vissza a csapat azért, mert a vezetőség eladta a játékosokat, de nem vásárolt senkit! Minimum lázadás törne ki, Dlusztus csak rendőri kísérettel tartózkodhatna Miskolcon, Káli már a 2018-as választást is elveszítené és a stadionrekonstrukció első elemére, a stadion bontásra nem kellene pénzt félretenni. Ugyanez történt az MTK-nál is, ha a reakciókat illetően nem is ilyen drasztikusan. Vasárnap 400 (300?) néző volt kinn a stadionban, ebből ~100 diósgyőri, másik 100 ingyenbelépővel (családtagok, szakemberek és Vágó Attila). Soha nem voltak sokan a Hungária körúton, de ennyire kevesen… A szurkolókat nem lehet átverni.
Szóval, biztosan kell nekünk az MTK-modell?
2009. március 19., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Végre egy olyan bejegyzésed amivel nem értek egyet! :)
VálaszTörlésHa az "MTK-modellt" és az "DVTK-modellt" hasonlítjuk össze, akkor könnyen eldönthetjük melyik a jobb. Március 15., Hidegkuti stadion: 2-0.
Amiket leírsz, mint az MTK hibája az nálunk ugyanúgy megvan. Csak mi nem nyerünk bajnokságot mellette/előtte. Dlusztusék (sőt azelőtt Salecék) is azt csinálják, hogy a jobb játékosainkat eladják és nem vesznek helyette senkit.
Ezeket a noname szerbeket nem nevezhetjük nagy igazolásnak. ( Bár pénzbe lehet sokba kerülnek...)
Én simán elfogadnám, ha lenne egy magyar fiatalokból álló bajnokcsapatunk egy agárdi szintű kifogyhatatlan akadémiával, de nem jutnánk be a BL csoportkörbe. Nem hogy nem bántanám hanem még körbe is csókolnám Dlusztust meg Kálit egymás után.
3 éves voltam, amikor utoljára nagy sikert értünk el. Azóta csak a szenvedés és a kilátástalanság. Jó lenne már nyerni valami kupát, érmet , bármit! Még ha csak valami TESCO áruház melléktermékeként is...
Abban veled értek egyet, hogy az mtk-nál ez kőkemény üzlet és hogy nekünk is nagyon kéne már az az akadémia. kardosig olvasótársnak egyetértek abban, hogy nekem is tetszene egy ilyen jelen, mint a mostani mtk-é. Nálunk akkor is többen lennének, ha ésszel el-eladnának tehetségeink közül egyet-egyet a Pool-nak. :)
VálaszTörlésm.csaba: igen, ésszel, csak nem szurkolói, hanem tulajdonosi ésszel, ami nem a sikereket, hanem a bevételt tartja szem előtt. A kettő nem ugyanaz és az emberek többsége csak azt látná, hogy ma még itt van a kedvenc, holnap pedig már nincs. Az ilyen szigorúan üzleti alapú klubmodellt - Magyarországon - csak ott lehet megvalósítani, ahol nincs néző.
VálaszTörléskardosig: amit leírtál az szép, de pont azt próbáltam érzékeltetni, hogy a kifogyhatatlan agárdi akadémiának már vége. Hamarosan "csak" egy akadémia lesz a sok közül. Nem hiszem, hogy ezzel a koncepcióval még egyszer bajnokságot tudnak nyerni, kivéve, ha még súlyosabbá válik vagy elhúzódik a gazdasági válság Magyarországon.
Én többet mondok, abszolút nem érdekel, 11 külföldi vagy 11 magyar ifista nyer bajnokságot a DVTK színeiben, csak legyen meg végre az arany.
De lásd a debreceni példát, - mert mi sem vagyunk sokkal másabbak - az első bajnoki címet megünnepelték, a másodiknak örültek, a harmadik alkalommal talán éppen megtöltötték a kicsi stadionjukat. Aztán nem védték meg a címüket - "csak" ezüstöt nyertek - és szép lassan elfogytak a szurkolók.
Ja, és még valami. Sallói nem vett egy fél játékost sem. Kölcsönbe vette őket, mert vásárlásra nem volt pénze. Az eladásból pont ezért nem is tudom, ki húzott hasznot.
Sallói tényleg nem vett játékost. Én azt mondanám, hogy lizingelte, mivel megvenni nem tudta illetve a bérüket is más fizette. Később az eladásukon is más húzott hasznot, de ezért nem kimondottan Sallói a felelős. Mivel nem volt pénz bázis ehez a módszerhez folyamodott. Lehet szidni emiatt, de azért szerintem jó húzás volt hiszen meg vertük az UTE-t is edegenben.
VálaszTörlésKb. egy féléve az NS Fókusz rovatában(lap hátulja) jelent meg egy cikk épp egy mtk szurki szociológus tollából a magyar foci helyzetéről, lehetőségeiről. Sajna nem találom a neten, a nevét sem tudom a fickónak, de maxi egyetértek. Dióhéjban: gazdag klubok kinőtték a magyar gazdaság kínálta lehetőségeket, írány egy közép-európai liga, mert csak így tudnak tovább fejlódni. Igaz ld. Loki esete: jó kifejezés rá, "úgy maradtak". A velünk hasonszőrű kluboknak meg szurkolói irányítás önkormányzati segítséggel, sportiskolával, erős utánpótlás neveléssel és semmi áltulajdonosdi ámítás. Ezzel is maxi egyet értek, ez lehetne a kivezető út a magyar foci semmijéből, de ehhez erős közakarat kellene, az meg nincs...
VálaszTörlésm.csaba: Krausz Tamásra gondolsz? Igaz ő történész, nem szociológus, de szokott érdekes dolgokat mondani, írni.
VálaszTörlésTalán egyszer részletesen is megírom, de most egyre inkább arra hajlok, hogy az amerikai rendszer a legjobb az esélyegyenlőség mesterséges fenntartásával (draft, fizetési sapka, stb.)
A regionális ligában nem hiszek, mert még mindenki nemzetállamokban, nemzeti bajnokságokban gondolkodik és a FIFA/UEFA is ezt támogatja a válogatottak miatt is. És ha a szurkolókat nem érdekli, akkor gazdaságilag sem nyereséges. Ha jól emlékszem, az általad említett cikkben pont a skandináv ligát említették, mint sikertelen példát.
Ha valakinek üzlet a futball, akkor a nemzetközi szereplés is érdeke, jobb pénzt kap a játékosaiért. Tehát, nem a pénz az első, hanem az eredmény. Az eredmény hoz pénzt.
VálaszTörlésA formális logika szerint igazad van kedves Névtelen (legközelebb légy szíves válassz egy becenevet) de mégis vitatkoznék. Két konkrét példa: a Real Madrid gazdaságilag a galaktikusokkal volt a legsikeresebb, viszont ebben az időszakban semmit nem nyertek.
VálaszTörlésA másik kettő magyar: a Fradi romlása a BL-selejtezőben való feltűnésüktől számítható (csak feltűnés, mert játszani nagyon nem játszottak, maximum velük) és az Újpest is majdnem összeomlott gazdaságilag a legutóbbi bajnoki címük után.
Volt a Nemzeti Sportban egy összeállítás a bajnoki rajt előtt, ahol gyakorlatilag minden klubvezető előrébb helyezte a gazdasági stabilitást, mint a sportsikereket. Vajon miért? Ha a sportsikerek automatikusan magukkal hoznák a gazdasági sikereket, akkor is így lenne? Sajnos az eredmény nem hozza, hanem sok esetben viszi a pénzt.
Az amerikaiak ügyesen csinálnak valamit, de szerintem hosszú távon Berlusconi "gazdasági modellje" valósul meg: a foci gazdag nagy gyerekek játéka (nem pedig üzleti vállalkozás).
A válság idején kevesebbet költ mindenki a hobbijára, de majd meglátjuk utána mi lesz a helyzet.