Variációk egy sálra

Mottó: Azért írok időnként sálakról, hátha egyszer
valaki megdob egy Emigrantes Rojos sállal

A szerzésen és birtokláson túl van más szépsége is a gyűjtésnek. Amikor meglátok egy DVTK-sálat mindig elfog a kíváncsiság, sikerül-e valami újat találni benne, vagy csak a régi elemeket ismételte a tervező/gyártó. Az első az igazi, de az másodikban is van kihívás.

Különösen akkor, amikor valójában nem is egy új típusú sálról van szó, hanem csak egy mutációról, dizájnfrissítésről. Ezt még észrevenni sem egyszerű, éppen a mostani bejegyzés témájául szolgáló sállal jártam úgy, hogy a blogom kapcsán kaptam egy levelet, hogy ismerem-e ezt a sálat. Persze, ott figyel a gyűjteményemben - válaszoltam magabiztosan. Utána láttam boltban is, de nem vettem meg, de valami csak ott motoszkált az agyamban, hogy talán mégis. Hazamentem, megnéztem a gyanús sálat és valóban, az egyik oldal pontosan ugyanaz volt, a másik viszont eltért.

Tessék, ez az, az első verzió:


Második változat:A múltkor nagyon lehúztam a csíkos jubileumi sálat, annál ez nagyságrendekkel jobb. Persze vannak hibái is: anyaga miatt nem annyira formatartó; a két oldalán a betűk talpa ugyanabba az irányba néz, így sok szálazás után "meggörbül", mint ez; és a címer kerete is inkább narancssárga, mint arany.

De mindezzel együtt büszkén hordható.

És ahogy a Twitteren írtam (találtok ott más érdekes dolgot is, főleg cikkekre, videókra mutató linkeket a gépházüzenetek mellett), terápiás célja is volt ennek a sálvásárlásnak, a Siófok elleni vereséget volt hivatott elfeledtetni.