2011. március 23., szerda
2011. március 19., szombat
DVTK - Újpest B előtt
Sima meccs. Ez az első gondolatom. A "sima" meccsekkel szokott a gond lenni, ez a második. A Diósgyőr jó csapat, az Újpest B (ha figyelembe vesszük, hogy a télen mennyi fiatalt vittek fel az első csapathoz, akkor talán C) pedig gyenge. Ez a harmadik és a negyedik.
Ha bajnoki döntő lenne, akkor is csak a győzelem lenne elfogadható, mert múlt vasárnap óta saját kezünkben van a sorsunk. Egyszerűen meg kell nyerni minden meccset és akkor ősszel már NB I-es meccsekre járhatunk. Ugye milyen egyszerű?
Az újpesti tarcsit ősszel is 4-1-re vertük idegenben, így akkor is mi lennénk az esélyesek, ha nem a feljutásért küzdenénk. A csapat az első két meccsen magabiztosan nyert, ennek a folytatását várom. Tippem szerint az ellenfél nem áll be védekezni, aminek két kimenetele lehet:
Az első verzióban biztosan a DVTK nyer, mert azt az újpestiek s biztosan elismerik, 10-ből 9-szer a DVTK nyerné ezt a párharcot. Abban a maradék 10 százaléknyi esélyükben bízhatnak.
A második verzióban is nekünk áll a zászló, hiszen egy, esetleg két gólt kaphatunk ilyen módon, de egy kinyíló védelem ellen lőni is fogunk kettőt-hármat.
A kérdés már csak az, hogy hogyan. Benczés Miki több interjúban is elmondta, az állandóság híve és úgy látszik, az állandóságnak meg is van az eredménye. Ősszel is akkor kaptuk a pofonokat (Békéscsaba, Bőcs - a Mezőkövesd is pofon volt, de egy közvetlen vetélytárs ellen benne volt a pakliban a vereség is), amikor néhány kulcsjátékos, elsősorban Dobos és Lippai nem lépett pályára. És most Dobos biztosan nem játszik, továbbá kérdéses Luque játéka is, amivel gyakorlatilag lenyesték a Diósgyőr szárnyait. Arze készen áll a bevetésre, legalább látjuk, mire képes, ha nem csereként kap lehetőséget, de a másik oldal fogós.
Nem tudom, mennyire súlyos Luque sérülése, mennyire hátráltatja a játékban (a pénteki edzésre átöltözött, de Dobos is, szóval ez nem mérvadó), mindenesetre én arra számítok, ha nem feltétlenül szükséges, akkor nem fog kezdeni. Helyén akkor Szabó Péter játszhat és bizonyíthatja, nem véletlenül várjuk tőle többen is, hogy a tavasz meglepetésembere legyen. Persze én örülök majd a legjobban, ha látom Luquét kifutni a gyepre.
Mint mindig, most is jólesne egy korai gól, de látva a csapat erőnlétét, akkor sem esnék kétségbe, ha nem jönne a gól az elején - feltéve, hogy a mutatott játék megfelelő. Kell egy kis türelem, fiatal csapatról lévén szó biztosan fognak hibázni, ha csak ezeket a hibákat sikerül kihasználni, már akkor biztos, hogy miénk a három pont.
Ha bajnoki döntő lenne, akkor is csak a győzelem lenne elfogadható, mert múlt vasárnap óta saját kezünkben van a sorsunk. Egyszerűen meg kell nyerni minden meccset és akkor ősszel már NB I-es meccsekre járhatunk. Ugye milyen egyszerű?
Az újpesti tarcsit ősszel is 4-1-re vertük idegenben, így akkor is mi lennénk az esélyesek, ha nem a feljutásért küzdenénk. A csapat az első két meccsen magabiztosan nyert, ennek a folytatását várom. Tippem szerint az ellenfél nem áll be védekezni, aminek két kimenetele lehet:
- Orosháza-típusú sima mérkőzés, ahol kijön a nagyobb tudás
- Egy gólpárbaj, ahol mind a két csapat támad, emiatt hátul lazább lesz és egy-egy hiba emiatt végzetes lehet
Az első verzióban biztosan a DVTK nyer, mert azt az újpestiek s biztosan elismerik, 10-ből 9-szer a DVTK nyerné ezt a párharcot. Abban a maradék 10 százaléknyi esélyükben bízhatnak.
A második verzióban is nekünk áll a zászló, hiszen egy, esetleg két gólt kaphatunk ilyen módon, de egy kinyíló védelem ellen lőni is fogunk kettőt-hármat.
A kérdés már csak az, hogy hogyan. Benczés Miki több interjúban is elmondta, az állandóság híve és úgy látszik, az állandóságnak meg is van az eredménye. Ősszel is akkor kaptuk a pofonokat (Békéscsaba, Bőcs - a Mezőkövesd is pofon volt, de egy közvetlen vetélytárs ellen benne volt a pakliban a vereség is), amikor néhány kulcsjátékos, elsősorban Dobos és Lippai nem lépett pályára. És most Dobos biztosan nem játszik, továbbá kérdéses Luque játéka is, amivel gyakorlatilag lenyesték a Diósgyőr szárnyait. Arze készen áll a bevetésre, legalább látjuk, mire képes, ha nem csereként kap lehetőséget, de a másik oldal fogós.
Nem tudom, mennyire súlyos Luque sérülése, mennyire hátráltatja a játékban (a pénteki edzésre átöltözött, de Dobos is, szóval ez nem mérvadó), mindenesetre én arra számítok, ha nem feltétlenül szükséges, akkor nem fog kezdeni. Helyén akkor Szabó Péter játszhat és bizonyíthatja, nem véletlenül várjuk tőle többen is, hogy a tavasz meglepetésembere legyen. Persze én örülök majd a legjobban, ha látom Luquét kifutni a gyepre.
Mint mindig, most is jólesne egy korai gól, de látva a csapat erőnlétét, akkor sem esnék kétségbe, ha nem jönne a gól az elején - feltéve, hogy a mutatott játék megfelelő. Kell egy kis türelem, fiatal csapatról lévén szó biztosan fognak hibázni, ha csak ezeket a hibákat sikerül kihasználni, már akkor biztos, hogy miénk a három pont.
2011. március 17., csütörtök
Nem bábeli zűrzavar
Időről-időre felzúng a kórus: túl sok az idegenlégiós az NB I-ben. Jönnek az érvek, hogy miért rossz ez, ami közül most csak egyet idézek: kommunikációs zavart okoz, ha a sok különböző nemzetiségű játékos nem érti meg egymást.
Diósgyőrben is hol több, hol kevesebb légiós játszik, most éppen a 23 tagú keretből 7 nem magyar állampolgár. (Ez az őszhöz képest több, az elmúlt évek némelyikéhez képest kevesebb.) Ez 30%-os arány, az NB I-ben 29,5 az átlag.
Általában az a véleményem, hogy aki tud focizni, az könnyebben megérti magát a többiekkel, nagyobb probléma lehet az, hogy egy bizonyos szituációban a védőtől Svédországban azt követelik meg, hogy behátráljon, míg Máltán azt, hogy támadja a labdát. (Hülye példa, de remélem, értitek, mire gondolok.)
Emlékszem, amikor a Milan egyik sikerének titkát abban látták, hogy nem csak három - ennyi volt a maximum - kitűnő légiósa van Rijkaard, Gullit és Van Basten személyében, hanem mindhárman hollandok. Akkor nagyon fontos volt, hogy ugyanazt a nyelvet beszélték, azóta a globalizálódó világban sokkal többször előfordul, hogy két különböző nemzetiségű is megérti egymást. A közös nyelv pedig többnyire az angol.
Ez olyannyira igaz Diósgyőrre, hogy Benczés Miki az edzéseken először magyarul mondja el, mit szeretne látni, majd angolul is megismétli. Az egyszerűbbeket mindenki megérti, ha bonyolultabb a feladat, akkor valaki tolmácsol, mert gyakorlatilag csak Luque és Raković nem beszél sem angolul, sem magyarul.
A külföldiek közül egyedül George tanult meg magyarul az elmúlt évek során és kifejezetten jól is beszél, bár nem tagadhatná le, hogy nem ez az anyanyelve (a többség egyelőre a jobbra-balra, előre-hátra, hagyd!, enyém! típusú fociszókinccsel rendelkezik). Arze, Abdou és Gal penge angolból (legelső az Egyesült Államokban diplomázott, majd Kanadában is focizott, így nem meglepő), de Radoš is bírja a nyelvet. Úgyszintén George is, de őt még soha nem hallottam angolul beszélni, hiszen a magyarokkal magyarul, Abdouval viszont franciául társalog. Spanyol szót pedig azért lehet hallani, mert Arze és Luque közt ez a közös nyelv. Régen szerbhorvát nyelvnek hívták, ami a politikai változások miatt ma újra szerb és horvát nyelv lett, de ez nem akadályozza a délszlávokat abban, hogy gond nélkül társalogjanak egymással anyanyelvükön, amihez még Budovinszky is csatlakozhat, hiszen tud valamennyire "szerbhorvátul".
Egy biztos, ha én 18 éves focista lennék, akkor azért edzenék keményen, hogy egyszer bemutatkozhassak a diósgyőri közönség előtt, de az is ott lenne az agyamban, ha lehetőséget kapok egy jó külföldi szerződésre, akkor kipróbáljam magam más országban is. És ha külföld, akkor külföldiül is meg kell tanulni. Milyen külföldiül? Hát angolul, mert mára az az egyértelmű világnyelv.
Ezek után nem is akkora baj, hogy hamarosan azt is el tudom képzelni, hogy egy magyar csapat edzését többségében magyar játékosoknak angolul tartsa egy magyar edző.
(A poszt alapötletét fly-től/fly-tól kaptam, köszi érte!)
Végezetül egy szorgalmi feladat: sorold fel a DVTK 7 játékosát, akinek nincs magyar állampolgársága!
Diósgyőrben is hol több, hol kevesebb légiós játszik, most éppen a 23 tagú keretből 7 nem magyar állampolgár. (Ez az őszhöz képest több, az elmúlt évek némelyikéhez képest kevesebb.) Ez 30%-os arány, az NB I-ben 29,5 az átlag.
Általában az a véleményem, hogy aki tud focizni, az könnyebben megérti magát a többiekkel, nagyobb probléma lehet az, hogy egy bizonyos szituációban a védőtől Svédországban azt követelik meg, hogy behátráljon, míg Máltán azt, hogy támadja a labdát. (Hülye példa, de remélem, értitek, mire gondolok.)
Emlékszem, amikor a Milan egyik sikerének titkát abban látták, hogy nem csak három - ennyi volt a maximum - kitűnő légiósa van Rijkaard, Gullit és Van Basten személyében, hanem mindhárman hollandok. Akkor nagyon fontos volt, hogy ugyanazt a nyelvet beszélték, azóta a globalizálódó világban sokkal többször előfordul, hogy két különböző nemzetiségű is megérti egymást. A közös nyelv pedig többnyire az angol.
Ez olyannyira igaz Diósgyőrre, hogy Benczés Miki az edzéseken először magyarul mondja el, mit szeretne látni, majd angolul is megismétli. Az egyszerűbbeket mindenki megérti, ha bonyolultabb a feladat, akkor valaki tolmácsol, mert gyakorlatilag csak Luque és Raković nem beszél sem angolul, sem magyarul.
A külföldiek közül egyedül George tanult meg magyarul az elmúlt évek során és kifejezetten jól is beszél, bár nem tagadhatná le, hogy nem ez az anyanyelve (a többség egyelőre a jobbra-balra, előre-hátra, hagyd!, enyém! típusú fociszókinccsel rendelkezik). Arze, Abdou és Gal penge angolból (legelső az Egyesült Államokban diplomázott, majd Kanadában is focizott, így nem meglepő), de Radoš is bírja a nyelvet. Úgyszintén George is, de őt még soha nem hallottam angolul beszélni, hiszen a magyarokkal magyarul, Abdouval viszont franciául társalog. Spanyol szót pedig azért lehet hallani, mert Arze és Luque közt ez a közös nyelv. Régen szerbhorvát nyelvnek hívták, ami a politikai változások miatt ma újra szerb és horvát nyelv lett, de ez nem akadályozza a délszlávokat abban, hogy gond nélkül társalogjanak egymással anyanyelvükön, amihez még Budovinszky is csatlakozhat, hiszen tud valamennyire "szerbhorvátul".
Egy biztos, ha én 18 éves focista lennék, akkor azért edzenék keményen, hogy egyszer bemutatkozhassak a diósgyőri közönség előtt, de az is ott lenne az agyamban, ha lehetőséget kapok egy jó külföldi szerződésre, akkor kipróbáljam magam más országban is. És ha külföld, akkor külföldiül is meg kell tanulni. Milyen külföldiül? Hát angolul, mert mára az az egyértelmű világnyelv.
Ezek után nem is akkora baj, hogy hamarosan azt is el tudom képzelni, hogy egy magyar csapat edzését többségében magyar játékosoknak angolul tartsa egy magyar edző.
(A poszt alapötletét fly-től/fly-tól kaptam, köszi érte!)
Végezetül egy szorgalmi feladat: sorold fel a DVTK 7 játékosát, akinek nincs magyar állampolgársága!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
