100

Pezsgőt nem bontunk, de azért én személy szerint örülök, hogy megvan a 100. bejegyzés.

Emiatt nem is írtam volna, ennek a posztnak az apropója a dizájnváltás. Amikor elkezdtem a DVTK-blogot írni, a szolgáltatóválasztás egyik szempontja az volt, hogy lehetőség legyen egy szép blog létrehozására, de ugyanakkor azt is megfogadtam, addig nem foglalkozom a dizájnnal, amíg ki nem derül, van-e értelme csinálni.

Sok olyan diósgyőri honlapot (többek közt ez és ez, meg ez, valamint ez, de sok más is) lehet találni az interneten, amit amíg a kezdeti lelkesedés vitte előre, kapott némi dizájnt, rengeteg aloldalt satöbbi, szóval beletoltak egy csomó energiát, aztán rövid idő alatt kifulladt az oldalgazda és nem frissítette tovább. Nem akartam ebbe a hibába esni, nálam a tartalmon van a hangsúly, ezért vártam mostanáig.

Ha tetszik, ha nem, barátkozzatok meg ezzek a kinézettel, mert legalább további 100 posztig nem változtatok rajta ;-) Csak legyen miről írni azt a 100 bejegyzést!

És két képernyőfotó az utókor számára.

Ilyen volt (nagy méretért katt a képre)

Ilyen lett (mint az előzőnél)

Másodlagos, mi történik a pályán (DVTK - Michalovce 1-1)

Be kell valljam, életemben először fordult elő, hogy úgy mentem ki a meccsre, hogy nem tudtam, ki az ellenfél. Amikor megnéztem, hogy szerda 18 óra a kezdési időpont, akkor láttam, hogy Michalovce, de utána teljesen kiesett. De nem is az ellenfél miatt autóztam Diósgyőrbe.

10-15 percet késtem, de amit utána láttam, az nem azt sugallta, hogy sok mindenről lemaradtam. Edzőmeccsen számomra mindig az az első kérdés, hogy kik játszanak, kik azok, akik akár civilben is ott vannak. És ebben az ínséges időben, amikor búcsúzóul a Szeviép próbál minél több játékost eladni és minél több pénzt kimenteni (lásd tegnapi bejegyzésem vége) fokozott a motiváció. A következő játékosok léptek pályára:

I. félidő

               Köteles
Lakatos, Kállai, Menyhért, Horváth Sz.
Lipusz, Lippai, Fodor, Gohér
          Kleiber, Szabó

II. félidő

               Köteles
Bokros, Kállai, Kreizler, Horváth Sz.
Lipusz, Búrány (Takács P.), Kovács Á., Gohér
          Homma, Hadar

A régiek mellett tehát két romániai próbajátékos van itt, akiket most láttam először, mert a szombati meccset kihagytam. Fodor Lóránd (először azt hittem, Balázs Balás Gergő tért vissza, távolról hasonlított rá) védekező középpályásként nem tett rám rossz benyomást, viszont Adrian Hadar szerintem még egy jelentősen meggyengülő Diósgyőrbe sem fér be. A pályára nem lépő játékosok közül egyedül Vojinovicról nincs semmi infóm, ha ott is volt, nem láttam.

Ha rosszindulatú akarok lenni, akkor azt mondom, annyival gyengébb volt az első félidőben pályára lépő csapat a bajnokságban szereplőnél, hogy Lippai Ákos teljesítménye magasan kiemelkedett. Sok jó labdát adott, ő passzolt a gól előtt is Szabó Viktornak, aki egy suta mozdulattal elküldte a kapust a jobb oldalra a labdát pedig balra gurította. Az anti-szabóisták állították, véletlen a dolog, de láttam már mástól is ilyen találatot, szóval én hiszek neki, hogy így akarta. A gólszerzőn kívül Lipusz - aki ezúttal a világfoci trendjének megfelelően ballábasként játszott jobb oldalon középpályást - kapott még tapsot, amikor kapásból lőtt egy egészségeset, igaz a kapus védeni tudott. Az első félidő harmadik tapsa pedig a melegíteni induló Hommának szólt.

A második félidőben a Kötelessel, Lipusszal, Gohérral, Hommával megerősített NB III-as csapat játszott, nem is volt magas a színvonal. Attila mellettem már az is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán a Michalovce első csapatát látjuk-e a pályán.

Sokat szoktam szidni hozzá nem értésük, elfogultságuk miatt a Nemzeti Sportot (és rendkívüli bénasága miatt a Nemzeti Sport Online-t), de a Pajor-Gyulai László a mai jegyzettel nagyon beletalált a közepébe: mire készülnek a DVTK játékosai? (Az írás többi részén viszont lehet érezni, nemigen lát a színfalak mögé, csak a publikus híreket ismeri.) Az biztos, az összeszokottságot, taktikát nemigen lehet a játékosokon számon kérni, kaptunk is egy iskolás gólt. Nem szeretnék senkit pellengérre állítani pont a bizonytalan helyzet miatt, de ez nem Horváth Szabolcs napja volt.

Gondolkodtam rajta, írjak-e még másról is, de azt hiszem, ez a meccs egyetlen betűvel sem érdemel többet.

Mit tartogat a DVTK jövője?

Magamhoz képest régen jelentkeztem, mert egyértelműen a DVTK anyagi helyzete a legfontosabb téma, de sok konkrétum nem volt, maximum pletykák, fele sem igaz értesülések.

De most végre kijött a hevesen tűző napra Baranyi Sándor és bejelentette, "kivonul" a diósgyőri fociból. Ha minden igaz, a kivonulás nem ma kezdődött, már hónapok óta nem tette be az ígért havi ötmilliót. Közben sikerült ingyen elengedni Kambert, Stanicot, Bogunovicot a piacképes játékosok közül. Eközben hallani lehetett, hogy a háttérben megy a kötélhúzás Miskolc és a Szeviép között, ugyanis Baranyi, mint a kivonulást bejelentő közleményből is kiderült, piacot szeretett volna szerezni Észak-Magyarországon. Feltételezem, Miskolc ebben támogatást ígért a Szeviépnek, Baranyi pedig az itt szerzett nyereségből forgatott volna vissza a diósgyőri fociba. De nem volt nyeresége...

És akkor itt a nagy kérdés, kinek van igaza? Baranyinak, aki az anyagi haszon érdekében és egy ígéret birtokában zsarolásra használta a DVTK-t a városvezetéssel szemben, vagy a városvezetésnek, aki a DVTK megmentése érdekében először tett egy betarthatatlan ígéretet (azért inkább a szabadpiacon dőljenek el a beruházások, hiszen az én pénzemről van szó - én kis naiv!), majd gyakorlatilag kitessékelte a Szeviépet. A válasz: egyiknek sem, de ez nem a fociról szól, hanem építőipari cégek és politikusok harcáról a nyereségért és a szavazatokért.

Azt nem tudom, mi lesz a vége ennek a hajcihőnek, de az biztos, az időzítése nem is lehetett volna rosszabb. Itt a nyár, sok mindent lehetne tenni a csapat jobbítása érdekben, ehelyett nem történik semmi. Illetve ami történik, azt a tehetetlenségi erő mozgatja. A válságkezelés/tulajdonosváltás/nemtudommindeknevezzem befejezésének időpontjára már el is kezdődik a bajnokság, és ha anyagilag minden helyrejönne - bár úgy lenne - akkor is ott a szakmai kérdés, hogyan lesz ebből bennmaradás?

Mert még nincs vége. Egyelőre azt sem lehet tudni, mit takar a közleményben szereplő "kivonulás" kifejezés. És 10 nap múlva ülnek le ismét tárgyalni. Persze, van időnk... Az a 10 nap pedig arra is elég lehet, hogy Baranyi, illetve a végrehajtó Dlusztus eladjon mindenkit, akire hajlandó bárki is két forintot áldozni. Szélpál már Debrecenben van, és még emlékezhetünk, hogy Lipuszt, Gohért és Hommát kereste a Honvéd, Takácsot is mások, és Kötelest is régóta pénzzé akarják tenni.

A legborúlátóbb jövőkép, hogy jövőre nem lesz felnőtt foci Diósgyőrben, de sokkal elképzelhetőbb, hogy Baranyi egy puszta NB I-es indulási jogot hagy maga után csapat, edző és játékosok nélkül. És akkor a 2004-es szezonhoz hasonló időszakra számíthatunk: innen-onnan kölcsönvett, vagy máshová nem kellő játékosokra, esetleg a magyar piac üressége miatt külföldről hozott légiósokra. Azt hiszem, mindent meg kell köszönnünk, ami több ennél, mert az előttünk álló bajnokságban már nincs Sopron, Tatabánya, REAC és Siófok, nem is beszélve arról, hogy 2010 február 6-án 100 éves a DVTK.