Nagyon sima volt (DVTK - FTC 3-0, Ligakupa)

Ha a bajnoki kapcsán azt írtam, annyira nem hozott lázba a Fradi elleni meccs, akkor a Ligakupa-meccs után most azt írom, már unalmas is a Fradi. A szombaton látott csapat sem "a" Fradi volt, a szerdai pedig pláne, igaz nekik mentségükre szólhat, hogy gyakorlatilag az NB III-as csapat játszott, mert az első csapatnak akadt jobb elfoglaltsága, ők az ETO-t verték éppen bajnokin.

Éljen, éljen! (Fotó: BOON)

Persze az is igaz, hogy a DVTK sem a legerősebb felállásban játszott, Kodalaev most védett először, Bálint is csak az NB III-ban játszott és többen is kispadoztak mostanában. Erre jó a Ligakupa, ha valakinek van elég játékosa, akkor a kezdők nélkül is ki tud állítani egy normális kezdőcsapatot.

B. Kodalaev
Lakatos B., Kállai N., D. Viskovic, Horváth Sz.
Nagy R., Bálint L. Gy., Horváth G., Lipusz N.
Szabó V., B. Apostu

A meccsről igazából sokat nem lehet elmondani, mert a Fradi fiataljai messze nem az a kategória, mint a mi második sorunk. Ha Kodalaev a saját kapuja elől kígyózik át az egész pályán majd befejeli a gólvonalra állított labdát, akkor is lehetne legyinteni, gyenge volt az ellenfél. Nem mondom, hogy nem volt jó teljesítmény, de ott motoszkál, hogy mi lett volna egy komolyabb csapat ellen. De legalább lehetett gyakorolni a támadásvezetést, beadást, helyzetkihasználást és a gólörömöt is.

Ha jól emlékszem, az év elején próbálkoztunk a védők mögé bejátszott labdákkal, de eredménytelenül. Most ismét ezt láttam, de már sokkal hatékonyabban. Persze nem lett mindegyik ziccerből gól, de nagyon sok helyzetet sikerült kialakítani. Nekem kifejezetten tetszett a Szabó-Apostu csatárkettős, sokszor játszották meg egymást, a második és a harmadik gól is ebből esett. Ahogy mellettem mondták, Viktor új arcát ismerhettük, aki forintos labdákkal szolgálja ki a társat. És ha már Szabó Viktor. Megint rontott ziccert, de amikor oldalról magasan jött be a labda, azt azért csak befejelte és ismét a védő mögül indulva. Ha lenne két valódi szélsőnk, akkor lehet, már sorban állnának az angol klubok a góllövőlistát vezető Szabó Viktorért. Így meg...

A fradisták időnként egész gyorsan felhozták a labdát, de ennek az is oka lehetett, hogy Lakatos és Horváth Szabolcs is igencsak támadó felfogásban játszott, próbálták széthúzni a mezőnyt, nem is az oldalvonal mellett, hanem az oldalvonalon lopakodtak előre.

Kodalaev és Giák is magabiztosnak tűnt, feltűnő volt, hogy előbbi a magas termete ellenére milyen gyakorisággal mozdul ki a kapuból. A másik "új" ember, Bálint László György "Gyuszi" viszont sok nyomot nem hagyott bennem, bár az is igaz, tudtommal nem a középpálya az igazi posztja.

Nagy eredménye volt még a meccsnek, hogy nem fáztam meg és mindent megtudtam a németországi tehéntenyésztés állatorvosi vonatkozásairól. Ezért ezúttal nem is vállalkozom játékosnkénti értékelésre.