Granát mesternégyeséről lemaradtam (Fotó: DVTK.eu)
A szünetben hallottam, 2-1 az állás, mire kiértem, már 6-1 volt. És az idő rövidsége ellenére láttam két gólt, amiből a Lippaié egészen parádés volt, ahogy átemelte a kapuson.
Mivel nem láttam a teljes meccset, hülyeség lenne sokat írni, ehhez jön még az, hogy a Kazincbarcika a meccs végére teljesen padlóra került, 1-2 kivételtől eltekintve át sem lépte a félpályát.
Három ok miatt írom mégis ezt a posztot:
- Legyen nyoma ennek az edzőmeccsnek is
- Amit ezúttal is láttam a középpályásoktól az óriási elvárásokat fogalmaztat meg bennem, olyan szemre is tetszetős módon tették a labdát. Végre nem csak Lippai és Dobos érti meg kicsiben egymást, hanem Luque is bátran bevonható a játékba (a korábbi tapasztalatok miatt ideveszem még Arzét is, és George is sokkal kombinatívabb, mint azt korábban gondoltam)
- A kezdőcsapat kapcsán írt posztomban üresen hagytam a "második" csapat balhátvédjének nevét, egyúttal megjegyeztem, Gohérnak nincs alternatívája. Benczés Miki is valami hasonló gondolatra juthatott, mert a végén kipróbálta az eredendően középpályás Bogátit ezen a poszton. Az eredményről nem tudok beszámolni, mert védekeznie nem sokat kellett, viszont a felfutásaival meg tudta zavarni az ellenfelet, adott is egy gólpasszt. Viszont szöget ütött a fejembe, ha Gohér olyan rendszerességgel megy előre, mint ősszel, akkor Luque vajon visszazár-e majd mögé? A Kazincbarcika ellen nem nagyon kellett, de a meccs utáni interjúban azt nyilatkozta, tud ő védekezni is és játszott már balhátvédet is.
Hozzá tartozik a meccshez, hogy Benczés Miki nagyon jó pedagógiai érzékkel kezelte Granát esetét. Nem csak azért, mert lecserélte, hogy megtapsolhassák a szurkolók, de azért is, mert játszatta a kezdőben, hogy végleg visszanyerje az önbizalmát.
VálaszTörlésLippai viszont csak az utolsó 20 percre "ébredt" fel.