Kórház a pálya szélén (MTK - DVTK 2-0, edzőmérkőzés)

Budapesti emberünk, kardosig ismét jelentkezett, ezúttal a csütörtöki MTK - DVTK edzőmeccsről írt.

---

Amikor kiértem a Promontor utcai műfüves pályához, az első ember akit megpillantottam egykori edzőnk, Temesvári Miklós volt. A pálya mellett lapozgatta a centenáriumi könyvet Dudás Hunor és Szentes Lázár társaságában.

A Budovinszky, Sztavinovszki, Halgas, Dudás (félig takarva),
Granát, Jáccó, Gal, Illés, Vitelki, Veréb tizesből csak Illés lépett pályára

Az MTK elleni edzőmeccsre rossz előjelekkel készült a DVTK. Rengeteg sérült nehezítette Benczés Miklós dolgát. A tartósan sérült Budovinszky és Halgas valamint a pár hétre kieső Rados és Granát mellé csatlakozott Gal és Abdouraman is. Ráadásul még a próbajátékra érkező Eyenga is sérült volt. A maródiak becsületére szóljon, azért a meccsre kijöttek és a kispad mellől figyelték az eseményeket.

Mivel Horváth Gabi próbajátékon szerepel külföldön, Bihari pedig Barcikán próbázik, ahhoz, hogy egyáltalán ki tudjunk állni szükség volt egy védőre. Nagy Tamás személyében Kazincbarcikáról érkezett a segítség. A 23 éves védő fiatal kora ellenére stabil NB II-es játékosnak számít, már 74 másodosztályú meccse van (és azon 12 gólja).

Sok variációs lehetősége nem volt az edzőnknek:

Giák
Vadász, Rakovic, Nagy T., Gohér
Dobos, Lippai, Illés, Faggyas
Bacsa, Menougong

Az első félidőben kiegyenlített játék folyt, kevés helyzettel. Az MTK-s Frank a mérkőzés felénél a jobb oldalról átment a balra és ez annyira megzavart minket, hogy egy baloldali akciót góllal fejezett be. Giu talán bravúrral védhette volna. Nekem kicsit egysíkúnak tűnt a játékunk, minden labdával George-ot keresték a társak. Segíteni viszont kevesen segítettek neki. Nem zárkóztunk fel a támadásokhoz. Úgy éreztem, hogy egyedül vív kilátástalan csatát a védőkkel.

A második félidő elején talán egy kicsit többet volt nálunk a labda. Lecsorgó labdákból még próbálkozásaink is voltak. Dobos egy összecsapás után húzta a lábát, ezért elővigyázatosságból lejött. Helyette a Törökországból visszatérő Szabó Peti ment be a jobboldalra. Valamint Illés helyett Kovács Ádi állt be, ugyanúgy védekező középpályásnak.
A 80. percben még Faggyas is lejött egy kisebb sérülés miatt.Helyette Kovács Zsolt ment be a jobb oldali középpályás helyére. (Fagyi posztját Szabó P. vette át)

A mérkőzés vége felé már átvette az irányítást az MTK, de ez hatalmas gólhelyzetekben nem mutatkozott meg. Azért egy szögletből csak betaláltak a csereként beállt Tischler révén.
Ez a gól talán elkerülhető lett volna, ha Giák kimozdul, vagy a védők határozottabbak, vagy összeszokottabbak. Valószínűleg Budo és Rados ezt megoldotta volna.

A mérkőzés - csak, hogy teljes legyen az örömünk - George sérülésével zárult. Ez a rengeteg sérülés talán még a csehszlovák sorozatsztárnak Blazej doktornak is sok lenne, gyakorlatilag már alig maradt egészséges emberünk. A vétkes MTK játékost a bíró - a meccsen irányadó speciális szabályok szerint - végleg, cserével kiállította.

Összességében a fővárosiak, a kapu előtti határozottságuknak köszönhetően megérdemelték a győzelmet. De mezőnyben egyáltalán nem volt osztálykülönbség a két csapat között. Ha még hozzáveszem, hogy mi erősen tartalékos összeállításban játszottunk, akkor egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. Viszont a támadások felépítésében mindkét csapatnak van még bőven gyakorolni valója.

Játékosonkénti értékelés

Giák Tamás: Nem sok dolga volt. Ha határozottabb talán egy gólt elkerülhettünk volna.

Vadász Viktor: Jó felépítésű védő. Magabiztosan helytállt hátul és néha előre is merészkedett. Szerintem mindenképpen helye van a csapatban, örülök, hogy (ha) érkezik..
Savo Raković: Jobban tetszett középen mint szélen. Nagy hibája nem volt. Csak a magassága miatt nem favorizálnám. Szerintem kiegészítő ember lesz. Középre alacsony, szélen meg Vadász jobb.
Nagy Tamás: Stabilan játszott, nem láttam rajta a megilletődöttség jeleit. Sokat nem vállalt, de azt biztosan megcsinálta. Elsőre talán elég is.
Gohér Gergő: Ő sem lógott ki a védelemből. Sem lefelé, sem fölfelé.

Dobos Attila: Brusztolt, harcolt. Viszont elmaradtak a technikás megoldásai. A kapura sem volt veszélyes. Apróbb sérülése miatt vette le Miki a pályáról.
Illés Richárd: Bár az erejét most is csak a védekezésre koncentrálta azt jól megoldotta. Sokat dolgozott. Nyilván Abdou más dimenzió, de ha önmagához nézzük, akkor én most elégedett voltam vele.
Lippai Ákos: A karmester sok labdát elszórt, a kapura veszélytelen volt. Támadó középpályásként túl messze volt a kaputól.
A pálya szélén, a játékosokkal egymagasságban teljesen másképpen fest a játék, mint a lelátó tetejéről, esetleg a tévén keresztül figyelve. Lentről inkább azt látni, hogy összevissza szaladgálnak az emberek. Nem könnyű így meglátni az üres területeket, a szabad széleket, játékosokat. Kivéve Ákosnak. Ő laza természetességgel kanyarítja oda a labdát, ahova kell. Most is volt pár olyan keresztlabdája, remek meglátása, ami élményszámba ment.
Faggyas Milán: Nekem nem bizonyította, hogy helyet kellene neki szorítani a kezdőben. Valahogy ez a fel-le szaladgálás a vonal mentén nem az ő műfaja. Gyakran fel sem ért a támadásokkal. Beadására egyre sem emlékszem. A lába meghúzódott ezért le kellett jönnie.

Bacsa Patrik: Sokat cselezett céltalanul, feleslegesen. Volt egy jó lövése, amit az olasz kapus védett. Miki megdorgálta, mert nem maradt a kapu előterében. Folyamatosan kimozgott, kérte a labdát, ami dicséretes is lenne, csakhogy így senkit nem lehet megjátszani centerben, nem ér oda a kipattanókra stb.
George Menougong: Térült-fordult, pörgött, de igazán nem volt veszélyes. De az biztos, hogy a legagilisebb játékosunk volt. A végén csúnyán megrúgták, sántikálva ment be az öltözőbe.