Ebből nem lett gól (Fotó: BOON)
Lehet a kifogásokat keresni, hogy ez csak egy Ligakupa, Kodalaevet korán kiállították, hogy Búrány hibája és a gyors hátrány rányomta a bélyegét a meccsre, de a tényen ez nem nagyon változtat.
Aczél utolsó meccse volt, azt hittem, gálameccs lesz és nem a nyíregyháziak gáláznak. Nem így alakult, amiben a fentieknek biztosan szerepe volt, de ezen kívül volt még rengeteg egyéni hiba is. Egyetlenegyet szeretnék kiemelni azért, mert Somodi rontott máskor is és a többiek is, de Aczél ekkora hibájára nem emlékszem. Valahanyadik gól előtt Jeknic előretört, majd a felezővonal környékén meghúzódott, szemmel látható volt, talán jelezte is, hogy cserét kér. Viskovic elkezdett melegíteni, de Aczél nem parancsolta le Jeknicet, vagy legalább valakit a helyére küldhetett volna hátra, így nem sokkal később a bicegő középhátvéd érthetően lemaradt a vendégcsatárról. Ez szerintem Aczél gólja volt, igaz a játékosok a pályán is megoldhatták volna egymás közt a cserét.
A nagy zakó óta eltelt egy hét és igazából teljesen feledésbe merült, mintha nem is történt volna meg. A meccs végén még felidéztük, hogy a '90-es évek közepén volt egy szezonzáró 1-6 a III. Kerület ellen, amikor néhányan még a piros-fehér zászlóikat is elégették elkeseredettségükben, azóta nem kapott itthon ki ennyire a DVTK. Az interneten is ment a fröcsögés azon a hétvégén, de utána mintha elvágták volna, az edzőkérdés, a centenáriumi film teljesen átvette az uralmat.
Részemről is úgy emlékszem, egy 1-0 vereség egy átlagos bajnokin sokkal jobban megvisel mint ez a 0-7, amihez az is hozzájött, hogy a meccs előtt megvettem, amjd utána megnéztem a centenáriumi filmet, és megkaptam az 1992-es DFC - Vác műsorfüzetet, este pedig életemben másodszor ott voltam a DVTK évzáró vacsoráján. Kinek van így ideje a szomorkodásra?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése