Ez nem a mi meccsünk volt (DVTK - Mezőkövesd 1-3)

Utolért a végzet. Szeptember elején írtam arról, hogy “van egy jó(nak tűnő - hogy valójában milyen, az ősz végére kiderül) kezdőcsapat, de mögötte egy elég nagy űr tátong.” És ahogy eljött a sérülések, eltiltások időszaka, máris bebizonyosodott, nem sokat tévedtem. Persze mindig az a legjobb játékos, aki nem játszik (néhányan már Béres Ferenc leigazolásárt tartandó tüntetést szervezik a klubház előtt), de csak a vak nem látja, hogy Raković sérülése óta mennyire lyukas a jobbhátvéd posztja és mennyire hiányzik Abdou a középpályáról stb. Nem véletlen, hogy nem is cserélt hármat a DVTK.

És ha ehhez még hozzávesszük, hogy az eredendően szélső középpályás Dobos Attila már játszott belső középpályást (a Mezőkövesd ellen is ott kezdett) és jobbhátvédet (majd ott folytatta szombaton), akkor meg is van az utóbbi időszak gyengélkedésének az oka. De jó is lenne, ha csupa olyan játékos alkotná a keretet, akik négy poszton is bevethetők, de itt sajnos a szükségről van szó!

És ha már posztok, akkor így kezdett a DVTK:

Radoš
Illés, Horváth G., Gal, Gohér
Faggyas, Dobos, Lippai, Granát
Roszel, Menougong

Ebből lett még az első félidőben...

Radoš
Dobos, Horváth G., Gal, Gohér
Faggyas, Zsivoczky, Lippai, Granát
Roszel, Menougong

...majd...

Radoš
Dobos, Horváth G., Gal, Gohér
Faggyas, Zsivoczky, Lippai, Roszel (Szabó P.)
Granát, Menougong

Az első félidő egyszerűen csapnivaló volt, a DVTK próbálta játszani a kiugratásos játékát, de eredménytelenül, a Mezőkövesd pedig inkább védekezett. 0-0-nál is ezt tették volna szerintem, de Vámosi nagyszerű szabadrúgásgólja után méginkább megfelelt nekik a helyzet. (Jellemző a Kövesdre, hogy Vámosi a házi gólkirályuk.) A két kapusnak nem volt egyáltalán védeni valója, illetve Radošnak lett volna, de nem védett. Ezzel együtt szerintem nem kapushiba volt a gól. Budovinszky nem játszott, aminek ott lett jelentősége, hogy a korábbi meccseken próbált hátulról osztogatni, indítani, viszont most hiányzott ez a támogatás. Kényszerből néha fellépett Horváth Gábor, de neki messze nem a labdák elosztása az erőssége.

A második félidő viszont jól indult. Bejött a Granát-Roszel csere, nem sokon múlt, hogy az egy szem őszi erősítés megszerezze az első gólját. Számomra ez az egy félidő kis a korábban leírtakat támasztotta alá: Granát helye a csatársorban van, nem a középpályán, még akkor is, ha a középpályáról hiányoznak az emberek. Ezen kívül is felpörgött a játék, és amit sokszor írtam, ha tesz érte egy csapat, akkor egyszer csak jó irányba pattan a labda. Nem állítom, hogy ekkor már biztos voltam a Diósgyőr győzelmében, de úgy éreztem, csak az a kérdés, sikerül-e megszerezni a győztes gólt. A vendégek szinte át sem lépték a felezővonalat, igaz hiába volt meg a szándék, a DVTK is csak a majdnem helyzetekig jutott el, Szántai továbbra is várta, hogy védhessen.

Ahogy a Hajdúböszörmény ellen Simtchacha kihagyott helyzete volt a kulcsmomentum, szombaton Dobos felfutása. Nagyszerűen tört be a jobb szélen 16-oson belülre, jött is Granát szembe a labdáért, tempóelőnye is volt a védőjéhez képest, de Dobos a hosszú oldalra tette a labdát, át a másik, támadást kísérő diósgyőri feje fölött is. A kihagyott helyzet a kisebbik gond, nagyobb baj lett, hogy a kontrából sakk-matt helyzetig játszottak a kövesdiek és a szintén egykori diósgyőri Sivák ismét megszerezte a vezetést. És itt jön néhány ha. Ha Dobos ész nélkül rábikázza a labdát, nem próbál passzolni, ha Dobos és Granát nem két hónapja játszanak egy csapatban és felnézés nélkül is tudnák, merre helyezkedik a másik stb. A harmadik gól és az azt megelőző hibák már csak a habot jelentették a tortán...

Így már 7 pont a Nyíregyháza előnye, ami kicsit soknak tűnik. Azt mondom, várjuk meg, mennyi lesz a szezon végén, mert lehet még 1 pont a hátrány, de akár több is. De akár így, akár úgy, a téli felkészülésnek nagy szerepe lesz a feljutásban.

Játékosonkénti értékelés

Ivan Radoš: Az első gólt már említettem, a másodiknál már bravúr lett volna a védés, mégha a lába között is ment el a labda, de nagyon kijaátszották a kövesdiek. A harmadik viszont egyértelműen az övé. Ezen kívül védeni nem kellett.

Illés Richárd: Nem teljesen értettem, miért kapta le Benczés Miki a pályáról a kezezése után, azt gondoltam, talán attól fél, hogy megzavarodik. A másik tippem az volt, hogy Dobos hátravonásával támadóbbá válik a DVTK. Végül is utóbbi történt, hiszen Illéssel ellentétben Dobos rengetegszer jött előre.
Igor Gal: Az öcsém segített: az első gól előtt Gal rúgott egy fölösleges gyertyát, amit Granát nem tudott elfejelni, ezt követte Illés kezezése. Védekezni sokat nem kellett, próbált előretörni, de eredménytelenül.
Horváth Gábor: A rombolás az eleme, nem az építkezés, mégis a meccs hőse lehett volna. Amennyiben berúgja (bepattintja?) a szöglet után eléje kerülő labdát, akkor a gól akár a Vác elleni fordulatot is hozhatott volna.
Gohér Gergő: Végül is szegről-végről gólpasszt adott. Rendszeresen próbálta segíteni a támadásokat, de bennem az a kép maradt meg, hogy a vonal mellett, az ellenfél térfelén várja a labdát, integet, de csak nem kapja...

Faggyas Milán: Volt néhány lövése, inkább átlagosak, mint jók, de legalább lőtt. Azt eddig is tudtuk, hogy nem a passzok nagymestere, de inkább ne is passzoljon, ha nem tud.
Dobos Attila: Bármennyire is az ő rossz passza után dőlt el a mérkőzés, nálam az egyik legjobb volt. És azt kell mondjam, inkább jobbhátvédként, mint középső középpályásként nyújtott jobb teljesítményt, ott volt tere felgyorsulni, futni, illetve tudott kit indítani. Persze ehhez kellett egy olyan ellenfél, aki ellen a jobbhátvéd legfontosabb feladata nem a védekezés.
Lippai Ákos: Ahogy kértem a meccs előtt tőle: betalált. Mivel nemigen tudott kinek passzolni, kit indítani, nem érvényesültek az erényei. Olyat már nem várunk tőle, hogy egyedül átkígyózik az ellenfél térfelén és a végén lő egy gólt. Az is észrevehető, hogy azokon a meccseken, amikor nincs mögötte védekező középpályás, hanem társával egymás mellett játszva közösen kell megoldani középen a támadást és védekezést, nem olyan látványos a teljesítménye.
Granát Balázs: Végre csatárt játszott, ha csak egy félidő erejéig is! Ott a helye, meg is volt a helyzete, de Szántai védett. Ha Dobos neki passzol...

George Menougong: Ezúttal is eljutottak hozzá a labdák, meg is tudta tartani őket, de semmi hasznát nem láttuk.
Roszel Róbert: Erősen gondolkodnom kell, hogy valamit felidézzek vele kapcsolatban és nem is sikerül. Ő nem az a játékos, aki megcsinálja magának és belövi a helyzetet, hanem helyzetbe kell hozni. Jó kiugratást, beadást viszont nem kapott.

Zsivoczky Norbert: Ha egy brusztoló társ lenne mellette, akkor talán Lippaihoz hasonlóan neki is jobban menne.
Szabó Péter: Már azon is meglepődtem, hogy egyáltalán lehetőséget kapott és nem merült fel bennem, hogy miért ilyen kevés időt.