A DVTK - Orosháza előtt

A Cegléd elleni meccs országos kettes volt, meg is lett a kétgólos győzelem, az Orosházával kapcsolatban is hasonlók a várakozások.

Azonban tapasztalhattuk, a hazai pálya sem mindig előny és biztos vagyok benne, ha csak 1-0-ra kap ki az Orosháza, akkor Nyékládházánál már lehet mosolygós arcokat is látni a buszukon.

Valahogy most is jobban bízom a kiugrásokban, pontrúgások utáni szitációkban mint a beadásokban, sokpasszos támadásokban, persze megint elsülhet valakinek a lába. Nem árt próbálkozni, mert egy kapuja elé beálló csapat ellen az mindig egy hatékony módszer. A lényeg: szerezzük meg a vezetést, mert az a statisztika szerint már fél győzelem.

Még nincs itt az ősz összegzésének az ideje, de kicsit úgy tűnik, a fejekben nincs rendben valami. (A szezon elején ez teljesen érthető volt, manapság már kevésbé) Erre utal, hogy egyszer sem sikerült fordítani, és a két kiütéses győzelemhez is egy-egy korai gól által megszerzett lendület kellett. De ami legemlékezetesebb: a Vác elleni szenvedés, ami Horváth Gábor gólja után egycsapásra eltűnt és gálaelőadásra váltott a DVTK.

Visszatérve a szombatra, véleményem szerint most egyet tehet a DVTK: minél több pontot kell szerezni és készen állni arra, hogy a Nyíregyháza botlik. És akkor a helyébe lépni.

Csak legyen meccs, nehogy a köd közbeszóljon!