A DVTK - ETO előtt

Hamarosan indulok a stadionba, mert kezdődik a meccs, így ezúttal extra röviden.

Egy kiesés ellen menekülő csapat kétféle módon érheti el a célját: vagy a "nagyoktól" rabol pontokat, vagy sorra hozza a közvetlen vetélytársak elleni meccseket. Nekünk idáig az első nem jött be és az Újpest elleni meccs előtt azt gondoltam, könnyebb lesz Pesten, mint itthon a Győr ellen. Tudjuk, annak mi lett a vége. Ezért én most jobban bízom a kecskeméti és angyalföldi győzelmünkben, mint az ETO elleni pontszerzésben, de kicsit sem leszek szomorú, ha rámcáfolnak ma délután a srácok.

Döntő lehet, ki rúgja az első gólt, mert ha a Győr elkezd előnye birtokában kontrázni, annak jó vége nem lesz. Bármenyire is nem tetszik néhány embernek, nekünk utolsó helyezettként kell játszanunk az ETO ellen, pusztán az eredményességet szem előtt tartva. Ha ez azt jelenti, hogy ki sem mozdulunk a 16-oson belülről és bíznunk benne, hogy egy kivágott labda átpattan Stevanovic feje felett, mint anno Vadonén, akkor ám legyen! Persze ez öngyilkos taktika lenne, lényeg a lényeg, a cél szentesíti az eszközt.

Kíváncsi vagyok, Tornyi pályára küldie Zámbót, vagy inkább pihenteti, mert ha a múlt héten az ETO ellen játszottunk volna, akkor senki nem mossa le róla, hogy direkt rúgatott gólt az egykori és leendő csapattársaival.

A keret ismeretében nagyjából így állítanám fel a csapatot:

Malinauskas
Bognár, Jeknic, Gal, Vukadinovic
Menougong, Supic, Lippai, Roszel
Balajti, Bajzát