Csak a lelátón nyertünk (Nyíregyháza - Diósgyőr 1-1)

Nagyon bíztam a Nyíregyháza - Diósgyőr meccs előtt a győzelemben, vezetett is a csapat, de a végén mégsem voltam nagyon bosszús a pontvesztés miatt, így két nappal a meccs után pedig azt mondom, reális az eredmény.



Szerettem volna, ha történelmi meccsről írhatok, mert a Diósgyőr először nyer élvonalbeli meccsen Nyíregyházán, de nem így történt, így csak arról marad emlékezetes a meccs, hogy bármilyen furcsa, most vezettem először idegenbeli meccsre. Kényelmes vagyok na, ha tehetem, inkább utasként megyek. Nyíregyházát Tiszavasvárin keresztül közelítettük meg, így rendőrt csak a stadionnál láttunk, nem is hiányoztak. Tavaly a Sóstói út felől próbáltunk bekanyarodni a vendégszurkolók számára fenntartott parkolóba, de nem engedtek be, ezért most az új tribün mögött kísérleteztünk. Kitalálhatjátok, most ott nem engedtek be, hanem újra meg kellett kerülni a stadiont. Kérdés, jövőre kitalálnak egy harmadik bejáratot vagy újra a hazai szektor mögött a hazai parkolón keresztül lehet beállni. Arra kevés esélyt adok, hogy az idei logikus megoldás maradjon, ne legyen igazam!

Ez nem egy szurkolói blog, írtam korábban máshol eleget róluk/magunkról, de egy ilyen meccsen nem lehet elmenni a téma mellett. Bevallom, én kb. 500 diósgyőrire számítottam, ehhez képest tényleg sokan voltunk. Egy szektorban (piros vagy kék székek) 9 sor, egy sorban 22 szék + akik a korlát mögött álltak. Tekintsünk el attól az apróságtól, hogy egymás mellett állva többen férnek el, mint ülve, így 220 ember jelent egy teli szektort. Öt szektor állt rendelkezésünkre, amiből hármat sűrűbben, kettőt szellősebben töltöttünk meg. Így 5x220=1100 férőhelyből szerény véleményem szerint olyan 800-at foglaltunk el. Utolsó helyen álló csapatot ennyien még szerintem soha nem kísértek el idegenbe Magyarországon. A hangulat, ha nem is volt őrületes, de jól éreztem magam, soha rosszabbat. És csodák csodájára még botrány sem volt, pedig ez azért nem volt benne a Tippmix kínálatában, mert nem mertek rá oddszot adni a szervezők.

Látványos volt a koreográfia (Fotó: Hawk)

Áttérve magára a mérkőzésre sajnos bejött a legrosszabb forgatókönyv, Bognár játékengedélye nem jött meg és Horváth Gábort sem merte Aczél beállítani a kezdőcsapatba. Lippai visszahúzódott a középpályára és Ivancsics lépett feljebb. Azt viszont a fene sem tudja, hogy 4-4-2 volt-e a felállás, vagy 4-1-3-1-1 (Búrány a szűrő, Ivancsics Apostu mögött), én inkább az előbbire szavazok.

Kovács Z.
Lakatos, Milicic, Viskovic, Gohér
Vukadinovic, Búrány, Lippai, Lipusz
Apostu, Ivancsics

Feltűnő volt, hogy a DVTK igencsak lezárta a kapuja előtti részt, én Lippait ennyit védekezni még talán nem is láttam. Nem is volt helyzete a Nyíregyházának, ellenben a Diósgyőr már a meccs elején gólt szerezhetett volna. Tavaly az ötödik percben gólt lőtt Milicic, most a másodikban nem sokon múlt. Máskor ez akár lövés nélkül is bepattan, most nem, de azt eddig is tudtuk, hogy Vojinovic jó kapus. De a 11-est ő sem védhette, Ivancsics jól lőtte. Az pedig, hogy Apostut buktatta-e Vojinovic, jó kérdés. Nekem a helyszínen, "ezer" méterre az esettől úgy tűnt, hogy szabálytalanság volt, a tv-felvételből semmi nem derül ki, Apostu pedig azt mondta, hozzá ért a kapus, ezért megadható kategória. Én hiszek neki.

Amúgy nem volt egy nagyon jó meccs, de erre valók a rangadók és erre mondják azt, ha nincs is magas színvonal, az izgalom sok esetben kárpótol.

A második félidőben viszont megfordult a meccs, onnantól a Nyíregyháza jött. Sokat gondolkodtam rajta utólag, mi volt a különbség, és arra jutottam, hogy a hazaiak bevállalták az az óriási kockázatot, hogy a Diósgyőr lekontrázza őket és elkezdtek nagyon támadni, méghozzá úgy, hogy nagyon széthúzták a mezőnyt. Ezzel sikerült is megforgatni néhányszor mind a két védőt, de ez nem is lett volna baj, ha előbb mi rúgjuk a másodikat, nem pedig ők egyenlítenek ki. A meccs után írtam a twitteren, hogy egy virgonc csatárral szétkontrázhattuk volna a Nyíregyházát, mert ahogy múlt az idő, úgy jöttek egyre inkább előre, és amikor elvesztették a labdát miénk volt a teljes félpálya. Apostu elfáradt, le is kellett cserélni, Szabó Viktor még mindig nem futóember és Ivancsics sem az, ráadásul elkezdett esni az eső, ami megint csak egy mozgékony támadónak kedvez(ett volna). Még csak azt sem mondom, hogy Balajti hiányzott, hanem egy hozzá hasonló gyors támadó, de olyan nem volt.

Többször írtam már, hogy ennek a csapatnak mennyire fontos, hogy megszerezze a vezető gólt, ami most meg is történt. Innentől kezdve jöhetett volna a Kecskemét ellen látott koreográfia, de hiányzott egy kulcsszereplő...

Lippai Ákos indít (Fotó: BOON)

Aczél próbált a cserékkel is variálni, de azok sem annyira jöttek be. Huszák beállása után ugyan Lippai kihúzódhatott a szélre, ahol kevesebbet kellett futnia, de lehetett látni, már csak labdát tud adni, felzárkózni kevésbé, de itt ismét visszatérünk az előző gondolathoz, labdát adni, de kinek? Horváth Gábor csak néhány percet kapott, ha Aczél kicsit defenzívebb felfogásban irányítja a Diósgyőrt és mondjuk sokkal korábban behozza, akkor ki is bekkelhettük volna a meccset, de az az Aczél nem Aczél Zoltán lett volna.

Szabó Viktor viszont mennybe mehetett volna. Ahogy Ivancsics lövésébe/beadásába beleért, az zseniális volt, igazán befelé pattanhatott volna a kapufáról. Az összefoglalókban sehol nem láttam, de emlékeim szerint volt egy alapvonal közeléből eleresztett lövése is, ami a mellettem állók szerint a kapufáról jött vissza. És a slusszpoén is a cseréké lehetett volna, közvetlenül a lefújás előtt Szabó a jobb szélről adta középre a labdát, ami ha Huszák két lépéssel előrébb jár, akkor nem Vojinovicé.

Ha minden jól megy, akkor a Paks ellen akár öt játékossal bővebb lesz a merítési lehetőség (Takács és Balajti végre DVTK-mezben játszik, Bognár, Balint és Adjamossi játékengedélye is megérkezhet) és tovább lehet zárkózni. Még háromszor játszunk közvetlen vetélytárs ellen, azokat a pontokat be kell söpörni és akkor egy kicsit nyugodtabb lehet a téli álmunk.

Játékosonkénti értékelés

Kovács Zoltán: Nagy bajban lennék, ha osztályozni kellene. Alig akadt dolga, így nullást is kaphatna, bravúrt nem kellett bemutatni, a gólról nem tehet, a néhány kötelezőt hozta.

Lakatos Béla: Öngólt rúgott, de a legnagyobb hibája mégsem ez volt, hanem az, amikor lehúzta a fejét. Homma köszönte szépen a labdát, mellre vette, majd droppból a kapu fölé vágta. Az öngól tényleg szerencsétlen volt, derékmagasságban a legnehezebb bármit is kezdeni egy labdával, ráadásul úgy, hogy előtte néhány méterrel pattant meg Kovács Zolin. Nem is beszélve arról, hogy mögötte ott volt a nyíregyházi, így el sem engedhette.
Boris Milicic: Nagy helyzetéről esett már szó, védekezésben pedig azt hiszem, hibátlan teljesítményt nyújtott. Sorra jöttek vissza a labdák róla, így kellene mindig.
Despot Viskovic: Alapvetően ő is jól játszott, egy nagy hibájára emlékszem, amikor középre jött ki róla egy labda, de egy gyors szereléssel Milicic kisegítette.
Gohér Gergő: A második félidőben néhányszor megforgatták, csak lassítani tudta a támadásokat, megállítani nem. Ez kevés volt, a lelátón már azt találgattuk, mikor jön be helyette Horváth Gábor.

Dejan Vukadinovic: Most is játszott a szélen és időnként feltűnt középen is, de ezúttal nem volt annyira látványos a teljesítménye, csak a piros cipője.
Búrány Zoltán: Nagyon jól játszott, nálam ő volt az egyik legjobb és ezen az a tény is csak keveset ront, hogy a kapott gól előtt akár szerelhetett is volna.
Lippai Ákos: Középpályán játszott, néha szinte védekező középpályást. Sokat és jól szerelt, de sajnos elfáradt és a vége felé hiába próbált labdát adni, nemigen volt kinek.
Lipusz Norbert: Erősen gondolkodom, hogy mit csinált az első félidőben. Aczél lecserélte, a Sporttól 6-ost kapott. Tőlem viszont egy értékelő mondatot sem, mert nem hagyott nyomot bennem. Valaki más?

Ivancsics Gellért: Kvázi gólpasszt - ha van ilyen - adott Apostunak, majd magabiztosan értékesítette a büntetőt. A második félidőben volt egy csúsztatott fejese, amiből úgyszintén gól születhetett volna. Elfáradt ő is, mégis meglepődtem, hogy ő helyére jött be Horváth, mert Pápán bizonyította, az utolsó percben is képes gólt szerezni.
Bogdan Apostu: Ő is végkép elkészült az erejével, ha néhány perccel hamarabb jön le, akkor nem tudjuk meg, hogy jártas a birkózásban is, de megspórol magának egy sárga lapot is. A büntetőt nagyon szépen harcolta ki, de emellett is jól tartotta meg a labdát elöl. Lehet, semmi extrát nem csinál, de az eddigi két meccse alapján írom, hogy ő valahogy mindig meg tudja várni a labdával a többieket.

Huszák Tamás: Nem tudta megmozgatni a csapatot, szerintem az ő lelkén is szárad, hogy a második félidőben beszorultunk. Jött előre becsülettel, többször is feltűnt az ellenfél kapuja környékén, de igazán jó megoldása nem volt ott. Ha kicsit hosszabbakat lép a végén...
Szabó Viktor: Óriási kapufa, szép másik helyzet, nekem tetszett a játéka, de lassan örökre rajta marad, hogy nem tud gólt lőni.
Horváth Gábor: Nem hiába melegített be.