11. forduló
Pécs - Diósgyőr 1-2 (1-2)
13. forduló
Győri ETO - Diósgyőr 1-0 (0-0)
2012. január 24., kedd
2012. január 18., szerda
Groundhopping
DVTK-blog a blog neve, mert inkább a DVTK-ról szól, mint rólam, ugyanakkor blogként nem lehet teljesen független tőlem. Ha holnap más folytatná, akkor egészen biztos sokkal nagyobb lenne a változás, mintha mondjuk ugyanez a DVTK.eu-nál történne meg.
Eddig is szólt egy kicsit rólam ez a blog, de ebben a bejegyzésben fordítok egy az arányokon, amiért előre elnézést kérek.
A groundhopping tulajdonképpen egy jó szórakozás és nem hivatalos verseny, aminek még kőbe rögzített szabályai sincsenek. A lényeg, hogy minél több országban minél több focipályát (stadiont) keress fel és nézz meg ott egy meccset (de legalább egy félidőt).
Én nem vagyok hopper, ki nem hagynék egy DVTK mérkőzést azért, hogy két számomra idegen csapat meccsét nézzem. Ennek ellenére elég sok stadionban jártam már az elmúlt két évtizedben, lent megtaláljátok a listát. És a fenti két mondatból az is kiderül, hol szerepel ebben a történetben a DVTK: a pályák 99%-ám a Diósgyőr meccseit (is) láttam. A Szegedi Dózsa - Békéscsaba kupameccset és az öcsém U14-es hejőcsabai mérkőzéseit játszották olyan stadionban, ahol a DVTK meccsen nem jártam. És persze Sajópetri, ahol az azóta is sokat emlegetett edzői utasítást őrzöm valami helyi utánpótlásmeccsről: "rúgd rá, dombon van!"
Végül írhatnám azt, hogy jó lenne a százat elérni, de dehogy szeretném, jól megvagyok én az unalomig ismert NB I.-es stadionokkal, elég volt az NB II. változatossága! Viszont, ha külföldi túrák lehetősége adódna, akkor...
1 - Az új műfüvesen eddig egy meccsből láttam kb. 5 percet, de akkor háromfős emberhátrányban lőtt gólt a DVTK, szóval jó kezdet
2 - Ezeken a pályákon csak belülről néztem a meccset, szurkolóként nem láttam mást játszani
Eddig is szólt egy kicsit rólam ez a blog, de ebben a bejegyzésben fordítok egy az arányokon, amiért előre elnézést kérek.
A groundhopping tulajdonképpen egy jó szórakozás és nem hivatalos verseny, aminek még kőbe rögzített szabályai sincsenek. A lényeg, hogy minél több országban minél több focipályát (stadiont) keress fel és nézz meg ott egy meccset (de legalább egy félidőt).
Én nem vagyok hopper, ki nem hagynék egy DVTK mérkőzést azért, hogy két számomra idegen csapat meccsét nézzem. Ennek ellenére elég sok stadionban jártam már az elmúlt két évtizedben, lent megtaláljátok a listát. És a fenti két mondatból az is kiderül, hol szerepel ebben a történetben a DVTK: a pályák 99%-ám a Diósgyőr meccseit (is) láttam. A Szegedi Dózsa - Békéscsaba kupameccset és az öcsém U14-es hejőcsabai mérkőzéseit játszották olyan stadionban, ahol a DVTK meccsen nem jártam. És persze Sajópetri, ahol az azóta is sokat emlegetett edzői utasítást őrzöm valami helyi utánpótlásmeccsről: "rúgd rá, dombon van!"
Végül írhatnám azt, hogy jó lenne a százat elérni, de dehogy szeretném, jól megvagyok én az unalomig ismert NB I.-es stadionokkal, elég volt az NB II. változatossága! Viszont, ha külföldi túrák lehetősége adódna, akkor...
- Abaújszántó
- Akasztó
- Baktalórántháza
- Balassagyarmat
- Balmazújváros
- Békéscsaba (centerpálya és hátsó pálya)
- Boldva
- Budapest, Angyalföld
- Budapest, Bozsik Stadion
- Budapest, BKV Előre
- Budapest, BVSC stadion
- Budapest, Csepel
- Budapest, Hungária körút
- Budapest, Megyeri út
- Budapest, Üllői út
- Budapest, III. Kerület
- Cegléd
- Debrecen, Oláh Gábor utca
- Debrecen, Vágóhíd utca
- Demecser
- Dunaújváros
- Eger
- Felsőzsolca
- Gödöllő
- Győr, ETO
- Hajdúböszörmény
- Hajdúszoboszló
- Hajdúnánás
- Hangács
- Hatvan
- Hódmezővásárhely
- Jászberény
- Kaba
- Kazincbarcika
- Kiskőrös
- Kiskundorozsma
- Kecskemét, Széktói stadion
- Kisvárda
- Mályi
- Mezőkövesd
- Miskolc, Diósgyőri Stadion (center, kis füves, gödör, hátsó salakos, műfű, új műfű1)
- Miskolc, Hejőcsaba (füves, földes)
- Miskolc, Ifipálya2
- Miskolc, MEAFC (salakos)
- Miskolc, MVSC stadion (center, hátsó salakos2)
- Nagykanizsa
- Nyíregyháza
- Orosháza
- Paks
- Palotás
- Parndorf
- Pápa
- Pécs
- Salgótarján
- Sajópetri
- Siófok
- Szarvas
- Százhalombatta
- Szeged, Felső Tisza-parti Stadion
- Szeged, Szegedi Dózsa pálya
- Székesfehérvár
- Szombathely Rohonci út
- Szombathely, Király Sportlétesítmény
- Szolnok, Tiszaliget
- Szolnok, Véső utca
- Tatabánya
- Tiszakécske
- Tiszavasvári
- Tiszaújváros
- Vác
- Vecsés
- Zalaegerszeg
1 - Az új műfüvesen eddig egy meccsből láttam kb. 5 percet, de akkor háromfős emberhátrányban lőtt gólt a DVTK, szóval jó kezdet
2 - Ezeken a pályákon csak belülről néztem a meccset, szurkolóként nem láttam mást játszani
Címkék:
groundhopping
2012. január 13., péntek
Minden mást választhatsz
Mottó: ha tudsz olyan sálról, amit nem láttál a blogon, akkor
írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
Na végre egy jó sál! (Készült előtte is, de azok feldolgozása még várat magára. Egy biztos: meglesz.) A múltkor elrettentő példákat és fantáziátlan darabokat mutattam, éppen itt az ideje, hogy valami pozitív következzék.
A sálakat három fő csoportba lehet sorolni: csapatsál, csoportsál és emléksál (egy adott mérkőzésre kiadott sál). Ez egyik csoportba sem illik bele, mert csoportsálnak tűnik, de valójában nem az, nem köthető semelyik csoporthoz sem.
Erre utal az egyik oldal: Ultras Diósgyőr. Valamikor réges-régen volt egy ilyen csoport (UD'95) amelyik részt vett a Harcosok meglapításában a Redskins (URSD) és a Fighters (FD'96) mellett. Ez tulajdonképpen mellékes, mindössze azért írtam le, hogy eldicsekedhessek vele, én is tagja voltam ennek a csoportnak.
Szóval, Ultras Diósgyőr. Nem vagyok a fekete sálak híve, de ezúttal kifejezetten tetszik, mert nagyon jól kiemeli a felső piros-fehér és az alsó piros-fehér-zöld csíkokat. Olyannyira, hogy ugyan láttam előzetesen képen a sálat, de amikor Gyuri a kezembe adta a sajátom, meglepődtem, hogy fekete színű. Rafinált a betűtípus, mert elsőre egyszerűnek tűnik, de jobban megnézve látható, nem egy tucatdarab. Figyelemre méltó az aszimmetrikus elrendezés, ami maximum annyit követel meg a viselőjétől, hogy figyeljen, amikor a nyakába akasztja. Több helyen találkoztam már a karját egymásba fonó baseballsapkás ultra képével, ami mára legalább olyan általános szimbólum lett, mint korábban volt a bulldog vagy éppen az indiánfej.
A másik oldal dizájnja ugyanez más felirattal és grafikával. Minden mást választhatsz. Bevallom, elsőre nem igazán fogott meg a szlogen különösképpen azért, mert engem a kispestiek a '90-es évek végén bemutatott koreográfiájának szövegére emlékeztet: Nőt, kocsi cserélhetsz, klubot soha! De ahogy telik az idő, annál jobban bejön és persze eszembe jut a másik szlogen: Support your local football team, amivel teljes mértékben azonosulni tudok.
Az elrendezés ezen az oldalon is aszimmetrikus, a DVTK címere került fel a szöveg mellé kicsit döntött módon.
Anyaga átlagos, amit megszoktunk egy ilyen szurkolói sáltól.
Összegezve egy egyszerű sál néhány olyan finomsággal, ami miatt legkevésbé sem hat egyszerűnek. Örülök, hogy bekerült a gyűjteményembe.
1800 forint, kereskedelmi forgalomban nem kapható
2012. január 3., kedd
Ajjajjaj (Még 3 DVTK sál)
Mottó: ha tudsz olyan sálról, amit nem láttál a blogon, akkor
írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
Kedvelt szerkesztői fogás, hogy egy rossz hírt egy még rosszabbal próbálnak semlegesíteni. Engem nem ez vezérel, amikor az ezt megelőző posztban szereplő sálaknál is gyengébbeket mutatok.írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
Retro
A ‘90-es évekig a magyar zászlóból a zöld csík eltávolításával készültek a DVTK "sálak", ugyanilyen, mint ez. A retrohulámot meglovagolva itt már nem is volt zöld csík, eleve csak piros és fehér köpenyanyag lett összevarva, illetve mégis a XXI. században vagyunk, ezért rákerült egy Hajrá Diósgyőr! felirat, no, meg egy labda (fogom a fejem).
A sálat a Diósgyőri Stadion parkolójában szereztem be 1000 magyar forintért.
Szent György kereszt
Erre sem érdemes sok szót vesztegetni, már csak azért sem, mert a Szent György keresztes alapnak semmi köze a DVTK-hoz, de hogy eladható legyen került rá egy DVTK címer. Soha nem volt a nyakamban és nem kell nagy bátorság a kijelentéshez: nem is lesz. Az okhoz elég a cimkén szereplő információt idézni: 100% poliester
A Mini Olimpiában volt kapható 1000 (1200?) forintért. Ha valaki nagyon szeretne egyet, annak fel tudok ajánlani belőle egy fölös darabot.
Polár
A három közül még ez a legjobb, de ez sovány dicséret. A polár anyag kellemes a nyaknak, meleg is, és bár láttam már polár - nem szurkolói - sálat, azt kell mondjam, igazából nem sálnak való. Anyagából következik, hogy nyomtatni nem nagyon lehet rá, a hímzés pedig viseletkor nyomja a nyakat. Kivéve, ha a végére kerül, mint itt a címer. Ebből a szempontból feladat kipipálva, azonban maga a címer elég stilizált, hogy finoman foglamazzak.
Ezt a sálat 2010 karácsonyán vettem mintegy 1500 forintért a DVTK pavilonban a főutcán.
2012. január 1., vasárnap
Megnyílt az DVTK Ajándékbolt
Mottó: ha tudsz olyan sálról, amit nem láttál a blogon, akkor
írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
És mindjárt négyféle sál is található a kínálatban. Az ígéret szerint folyamatosan bővül, úgyhogy előfordulhat, hogy a karácsony előtti napokban már más is volt, amiről - egyelőre - lemaradtam. Ugyanis az első kontingens mind egy szálig elfogyott, így két nyári eresztéssel együtt tippem szerint majd ezer "hivatalos" sál talált gazdára az év második felében. És ehhez jönnek a nem hivatalosak.írj egy levelet a nkocsis(kukac)freemail(pont)hu címre!
És körülbelül ennyi, ami jó elmondható a sálakról.
Három fő kritika érheti a sálakat, ezekkel külön nem is fogok foglalkozni:
- fantáziátlan
- idejétmúlt
- nem ez a DVTK címere
Akkor lássuk egyesével!
...Amíg élek én...
Az egyik legnagyobb szurkolói sláger került fel a sál egyik oldalára, de egyrészt csonkán, mert nem sok minden indokolja, hogy a "csak a Diósgyőr" lemaradjon, másrészt az első három pont fölösleges, hiszen ez a dal első sora.
A színe viszont tetszik, úgy szürkésfehér, hogy teljesen fehérnek hat, bár határozottan nem az.
A címer mellett feltűnt még egy dizájnelem, ami a DVTK több kiadványán és ajándéktárgyán is megjelenik. Szerintem fölösleges, annyira nem is egyedi - mégha más nem is használja -, majd meglátjuk, kiállja-e az idő próbáját.
A négy sál nyolc oldala közül szerintem ez az egy az értékelhető: szép nagy betűk, nincs csicsázva, kár, hogy nem ment végig a tervező az úton és engedett a kísértésnek, odakerült egy torz címer is. A kevesebb több lett volna és akkor szépen középre lehetett volna rendezni a betűket is.
A labda
Ugyanannak a dizájnnak piros és fehér változata. Amit általánosságban leírtam, annál többet nem is lehet hozzátenni ehhez a két sálhoz. Azaz mégis: a "fehér" színe itt is jól el lett találva.
Labda nélkül
Amikor ezt megláttam, akkor lettem igazán mérges, mert itt egy átlagos megoldás, akkor miért van szükség a labdára? Más tekintetben viszont ugyanaz, mint a "labdás".
(A képek feldolgozásáért köszi pirosp-nak)
FRISSÍTVE
Elsőre lemaradt a szokásos infó: a sálak a DVTK Ajándékboltban kaphatók, az áruk egységesen 2500 forint/darab.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)